hetilap

Dr. Ternák Gábor. Laboratóriumból a közéletbe Fotó: Somorjai L.

– Pedig én is azt kérdezném magától, meg lehet-e állapítani, vagy lehet-e következtetni arra, hogy milyen járványok, vírusok támadhatnak a következő években?

– Erre nem lehet válaszolni. Azt viszont komolyan kell venni, hogy a közeljövőben olyan baktériumok terjednek el, amelyek abszolút ellenállók lesznek a legtöbb antibiotikummal szemben, erre kéne komolyan felkészülni. Az EU-ban egy orvoscsoport ezen már dolgozik.

– Ez mivel lehet összefüggésben?

– A rengeteg antibiotikum fogyasztásával. Újabban állati takarmányozásnál is alkalmaznak antibiotikumokat. Dániában egy disznótenyésztő például megfertőződött saját disznóitól. Olyan szalmonellaszepszist kapott, amit nem tudtak gyógyítani. Gyorsan meg is halt. 

– Mitől függ az, hogy egy-egy vírus vagy járvány annyira megerősödik – mint amilyen annak idején a spanyolnátha néven elhíresült influenza volt –, hogy akár egy földrészt is képes megtizedelni hónapok alatt?

– A vírus mutációjától. A vírus megváltozik, és olyan goromba lesz, amilyen a spanyolnátha volt. A biológiai fegyvereket is így csinálják. Tudósok, professzorok laboratóriumokban úgy próbálják megváltoztatni ezeket a vírusokat, hogy a lehető legvadabbak legyenek. Képzelje csak el, ha az AIDS vírusa úgy terjedne, mint a nátha. Az emberiség már kihalt volna. 

– Ön a világ számos háborújában ott volt, ahol biológiai fegyvert vetettek vagy vethettek volna be. Van realitása annak, hogy egy vezető vagy egy terrorista teljesen behülyül, és megnyomja azt a gombot, mely beindítja a biológiai fegyverrel töltött rakétát, amitől a fél világ elpusztul?

– Nézze, a mustárgázt az első világháború óta használják. Meggyőződésem, hogy azért nem merik a maga által említett biológiai fegyvereket bevetni, mert ezek a vírusok nem tudják még azt, hogy ki a barát, és ki az ellenség.

– Nem értem. 

– Mikor az anthraxszal végeztek kísérleteket egy skót szigeten, a spórától az odaterelt birkák mindig megdöglöttek. Csakhogy ugyanez nem volt megbeszélve a fölöttük elhúzó vándormadarakkal, és azok visszavitték a spórákat Skóciába, és ott is kidöglöttek a birkák. Puskával tudom, kire lövök, a biológiai fegyverrel nem. Az kontrollálhatatlan. 

– Az Öböl-háborúban Szaddam Huszein miért nem vetette be?

– Az amerikaiak azonnal szétbombázták az irakiak kommunikációs hálózatát, és Szaddam már a parancsot sem tudta kiadni. Másrészt közölték vele, hogy ha ezt megteszi, azonnal megkapja a neutronbombát, és Irakból semmi nem marad. Szerénységből Szaddam a rakétáit Al-Huszein rakétáknak nevezte el. Már be voltak töltve, és külön gondoskodott arról, hogy hűtöttek legyenek, hogy a becsapódáskor keletkező hőtől ne semmisüljenek meg a biológiai anyagok. Az anthraxtól a legvadabb anyagokig minden be volt már töltve. Ezekben a biológiai fegyverként alkalmazott kórokozókban olyan elképesztő pusztító energia van, amit egyelőre el sem tudunk képzelni. Tartok tőle, hogy a jövőben olyan szcenáriók fognak történni, amiket a hollywoodi vírusos rémfilmekben látunk. Ez ellen tudniillik nincs valóságos védekezés.

– Se gázálarc, se tabletta, se injekció?

– Teljesen légmentes szkafander, amiket ezekben a filmekben néha látni. Ez talán megvéd. De hatmilliárd szkafandert nem lehet szétosztani.

– Természetes úton hogy áll meg egy ilyen fertőzés?

– Úgy, ahogy a pestisjárvány, meg a többi nagy járvány annak idején. Fél Európa kihal, s aztán elmúlik magától. Amikor kihal az arra fogékony populáció – például ötszázmillió ember – akkor megáll a fertőzés. 

– Az Öböl-háború idején mik voltak a legveszélyesebb pillanatai?

– A háború legutolsó Scud rakétájának röppályája alatt voltam, a ház tetején teregettem, pont jött az épülettel szemben, s aztán kicsit túlment. Körülbelül nyolcszáz méterre a házunktól telibe vágott egy amerikai raktárépületet. Pár órával előtte érkeztek oda Pennsylvániából az önkéntesek, éppen ettek. Negyvenen azonnal meghaltak, és kilencvenen megsebesültek. Mire a tetőről lementem a szobába, ez két perc lehetett, a CNN már mutatta is a raktárt, meg a mi házunkat is. Hogy hogy a csudába, ne kérdezze. 

– Ezek alacsonyan repülő rakéták?

– Nem, ezek olyan ballisztikus rakéták, amiket fellőnek a francba, s aztán valahol leesik. Ez Dahreinben, az amerikai hadsereg legnagyobb bázisán volt, ezer repülővel, amik kétpercenként szálltak fel, hatalmas kikötővel és hadigépezettel. Ez a város volt Szaddam egyik fő célpontja, lőtte a Scudokat rakásra. Ezeket az amcsik a Patriot rakétákkal semlegesítették. Ez volt az egyetlen, ami talált, ennél az utolsónál a Patriot komputerrendszere bedöglött, így nem tudták lelőni.

– Kint volt most Afganisztánban is?

– Nem, most már öreg vagyok, mindjárt 57 éves.

– És Irakba, ha kitör a háború, kimegy?

– Remélem nem, hacsak nem zavarnak.

– Akkor mit csinál mostanában?

– Rohangálok, most is csak a városon belül. Kampányolok mint polgármesterjelölt. Mint jobboldali polgármesterjelölt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek