Előző számunkban (Identitás, válság. Hetek, 2018. április 13.) azokról írtunk, akik a 19. században megalapozták az egzisztencializmust. Nietzsche, Kierkegaard és Dosztojevszkij új alapokat fektettek le azáltal, hogy az embert helyezték a középpontba, és ezzel a mai napig meghatározzák a közgondolkodást.
Sorozatunk második részében – a teljesség igénye nélkül – két további identitástípust mutatunk be, olyan irodalmi, filozófiai művek alapján, amelyek jellemzően próbálják megragadni az ember humanizmus utáni életérzését és identitástudatát. Az egyik a nihilista (nihilizmus: a semmi doktrínája), és ebből adódó abszurd (a latin absurdus szó jelentése: képtelen, lehetetlen, értelmetlen) alak, a másik típus pedig az embertársáért felelősséget vállalni képes ember. Hiszen, mint a második világháború utáni gondolkodás egyik legnagyobb hatású francia filozófusa, Emmanuel Lévinas megállapítja, a felelősség az etikán kívül esik.
A hatalom akarása és nihil
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Emlékezés az aradi hősökre
Kik érted haltak »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »