A Bibliától és Isten személyétől egyáltalán nem áll távol a politizálás. A figyelmes és elfogulatlan bibliaolvasó számára egyértelmű, hogy nem ritkán, mellékesen („éppen hogy”) van szó benne közéleti, politikai, hatalmi kérdésekről, hanem ez gyakori, sőt majdhogynem kardinális témája a Szentírásnak. Ha kivennénk a Bibliából a politikai vonatkozásokat, meglepően kis könyv maradna belőle.
Az ószövetségben
Isten nemcsak a világ teremtője és megmentője, de a történelemnek is fenntartója, sőt irányítója és a nemzetek királya, aki meghatározta a történelem korszakait és annak végső célját, végkifejletét is. A Biblia nemcsak természetfölötti eredetű, spirituális, erkölcsi tartalmú könyv, hanem – mivel Isten munkája konkrét térben, időben zajlik –, történelemkönyv is, amely foglalkozik társadalmi, politikai, gazdasági, szociológiai, nemzeti, Izraellel (és más nemzetekkel) kapcsolatban pedig külpolitikai és belpolitikai kérdésekkel is. Isten nemegyszer és közvetlenül beavatkozott a világpolitikába. Ilyen volt a Noé korában történt özönvíz általi ítélet. Ezután a bábeli torony építésekor történt isteni beavatkozás, amikor az akkori világ Nimród vezetésével (és okkult inspirációval), Isten parancsával ellentétesen (ami az volt, hogy szóródjanak szét, töltsék be a Földet) egy lázadó egységbe (globalizmus) tömörült.
2018. 04.06. (XXII/14)
