Ezek száma ugyanis egyre nő, Albert Gerhards, a bonni egyetem valláskutatója szerint ez még csak a „csúszda teteje”, melynek aljára érve az államoknak több tízezer elnéptelenedett szakrális épületet kell majd „újrahasznosítaniuk” vagy lerombolniuk. Az egykori imahelyek magasba nyúló, kereszttől megfosztott tornyai a zsidó-keresztény alapokon álló Európa hanyatlásának kiáltójelei.
Jóllehet egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint világviszonylatban – a földön élő 7,3 milliárd embernek mintegy harmadát képviselve – továbbra is a kereszténység tekinthető a legnagyobb vallási irányzatnak, a számára egykor bölcsőt jelentő Európa mégis mindinkább meghasonlik saját örökségével. Míg 1910-ben a világ összes keresztényének 66 százaléka a kontinensen élt, mára ez az arány 26 százalékra csökkent. Az ázsiai és afrikai egyházak ezzel szemben továbbra is erősek, stabil növekedési tendenciát mutatnak.
2018. 01.26. (XXII/4)
