Elgondolkodtam, miért tudnak a kelet-európai gyökerekkel rendelkező tudósok, elemzők gyakran sokkal valóságszerűbben írni az iszlámról, mint nyugati kollégáik. Nem az elméleti felkészültségben van a különbség, ezt nagyszerű nyugati orientalisták – mint például Bernard Lewis – kiváló művei egyértelműen bizonyítják. De míg a mai nyugat-európai vagy amerikai szerzők egy szabad világban nőttek fel, amelyben nehéz elképzelni ennek a szabadságnak az elvesztését, az olyanok, mint Saranszkij vagy a Gorka család ismeri azt, milyen egy félelmekkel, megalkuvásokkal és elnyomással átszőtt világban élni. És ismerik azt a mámorító érzést is, hogy milyen kikerülni ennek a sötét felhőnek az árnyéka alól. Mint ahogy azt is tudták, hogy a szabadságnak ára van és ezt az árat érdemes vállalni, mert a gonosz – bármilyen pöffeszkedve állítja magáról, hogy örökre itt marad, sőt egyedülivé válik – egyszer csak hirtelen eltűnik, semmivé lesz. Így történt a kommunizmussal, és ez ad a kelet-európaiaknak több reményt arra, hogy érdemes ellenállni az új elnyomással szemben.
„Semmi kétség, hogy az európai civilizációra a muzulmán fundamentalizmus jelenti a legnagyobb veszélyt és ez összefügg az identitás kérdésével. Európában azt mondták, hogy két generáció alatt teljesen eltüntetik az emberek eredeti identitását. Először a marxisták próbálták meg ezt, majd utána jött a posztmodern, multikulturális kísérlet. A második világháború után az emberek úgy érezték, hogy a háború a nacionalizmus miatt tört ki, ezért ki akarták szorítani a nacionalizmust. Azt mondták, kezeljük a világ minden kultúráját egyenlőként: mindegy, kik jönnek a muzulmán világból, nem fontosak az elveink, mert minden kultúra és minden rezsim relatív. A demokratikus társadalmaknak ma nincs identitásuk. Szemben áll velük azonban egy olyan társadalom, amelynek van identitása, és igen erősek a vallásos hiedelmei, de nem kötelezte el magát a demokrácia mellett. Senki nem követelte meg tőlük, hogy integrálódjanak a demokratikus Európába. Láthatjuk: Európa hirtelen teljesen tehetetlennek érzi magát.” – nyilatkozta Saranszkij 2008-ban a Heteknek, és ma láthatjuk, hogy a közel tízéves figyelmeztetése milyen pontosnak bizonyult.
A könyv megvásárolható a kiadó weboldalán:
2017. 10.06. (XXI/40)
