„Csak egy kérdésem van, ha elad egy előfizetést valamelyik lapomhoz, és kifizettem a 30 százalékos jutalékát, utána kié a felhasználó: az enyém, vagy a magáé?” „Az enyém.” A könyörtelen válasz után Jeff Bewkes idegesen csapta le a telefont. Megszokta már, hogy a tárgyalások során mindig ő diktál, de most mégis úgy érezte, esélye sincs a kaliforniai IT-guruval szemben.
A távolsági hívást New York legdrágább ingatlanának legfelső emeletére kapcsolták, ahonnan a hatalmas üvegablakokon kitekintve a Central Park, a Broadway és a Manhattant átszelő híres Nyolcadik utca felhőkarcolói éreztették vele kiváltságos hatalmát a város és az emberek gondolatai fölött. Bewkes volt a Time Warner, a világ harmadik legnagyobb médiavállalatának a vezérigazgatója, egy olyan gigantikus cégcsoporté, ami évente több mint 35 milliárd dolláros bevételt szedett be olyan ikonikus médiafelületei után, mint a CNN, a Time, a The Huffington Post, az HBO, vagy épp a Warner Bros.
A keleti parti sajtómágnás mégis szó nélkül megadta magát a nyugati partról érkező diktátumnak. Alig néhány nappal később, 2010. január 27-én, San Franciscóban a győztes fél, fekete garbóban és sportcipőben, büszkén jelentette be, hogy a Time Warner felületei, köztük a neves Time magazin, elsők között fognak tartalmat szolgáltatni az Apple legújabb platformjához, az iPad-hez. Jeff Bewkes elfogadta Steve Jobs összes lényegi feltételét. Vele egy időben ugyanezt tette Rupert Murdoch, a Fox, a National Geographic és a The Wall Street Journal tulajdonosa. Egy év habozás után a The New York Times és a The Washington Post vezérigazgatója, Mark Thompson is beadta a derekát. Mind belementek abba, hogy a modern megjelenésért cserébe az Apple közvetlen jogot tartson az olvasóikra.