hetilap

1. A hit irracionális „A hit egy minden  bizonyítékot nélkülöző  meggyőződés, amely nem  szabadna, hogy a modern  társadalmak tiszteletét  élvezze. A hit minden  esetben bolondság és  a társadalomban fellelhető  számos gonoszság okozója.”  (Victor Stenger, magyar  származású ateista filozófus)  

Egy keresztény szubjektív Isten-élménye bőven elegendő számára ahhoz, hogy teljes meggyőződéssel higgyen a Biblia igazságaiban. Nem szükséges észérvekkel aládúcolnia a hitét, éppúgy, mint annak az elítéltnek, aki pontosan tudja, hogy ártatlan – habár ellene hoz ítéletet a bíróság. Ugyanakkor a hit és a racionalitás kitűnően megférnek egymás mellett. A bibliai hitet gyakorló személy azért bízik Istenben, mert Ő hitelesnek, megbízhatónak bizonyult a számára. A bibliai hit nem a bizonyítékok ellenére hisz, hanem a bizonyítékok fényében. Isten tíz rendkívüli csodán keresztül adott bizonyítékokat magáról a zsidóságnak, mielőtt kivezette volna őket Egyiptomból. Az ószövetségi próféták rendszeresen hivatkoztak arra, hogy a jövő pontos előrejelzése az egyik bizonyítéka Isten hitelességének. A názáreti Jézus is csodákkal bizonyította isteni származását.

Minden ember, még az ateisták is hisznek valamiben. Hiszünk abban, hogy nem üt el egy autó a járdán, ezért merünk gyalogosan közlekedni – pedig néha előfordul, hogy egy autó felfut a járdára… Hiszünk abban, hogy nem fog lezuhanni a repülőgép, amelyre ülünk – pedig néha lezuhannak repülőgépek… Az ateisták hiszik, hogy az univerzum a semmiből jött létre. Hiszik, hogy az élet spontán alakult ki az anyagból, hogy a fizikai világon túl nincs más valóság. Az ateista tudósok nagy meggyőződéssel hisznek egymás elméleteinek is. Ezek egyike sem bizonyítható empirikusan, ezek a hit tárgyát képező állítások.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek