hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mit köszönhet Róma Mohamednek?
Az iszlám hódítás miatt vesztette el Bizánc Európát

2013. 01. 24.
Nem sokkal a népvándorlás hullámai után, a 7. században újabb, „emberekből álló cunami” lepte el a Földközi-tenger medencéjét – állítja Howard-Johnson brit történész. Nagy Sándor hódításait leszámítva nem volt korábban példa arra, hogy néhány évtized leforgása alatt ilyen döntő fordulat történjen az akkor ismert világ uralmi viszonyaiban. Az arab-iszlám hódítók minden előzmény nélkül bukkantak fel az Arábiai-félsziget mélyéről, és seregeik egyszerre indultak meg nyugat és kelet felé.

Megjelenésük felkészületlenül érte a kor legerősebb hatalmának számító Bizánci Császárságot, amely akkoriban arra készült, hogy keletről kiindulva újra egyesíti Európát. A Keletrómai Birodalom hatalmas erőfeszítésekkel ugyan, de visszaverte az invázió első hullámát. A terjeszkedésről és a keresztény világ egyedüli vezetéséről azonban le kellett mondania, és ezzel megnyílt az út a nyugati civilizáció felemelkedése előtt.

„Nagy Károly elképzelhetetlen lett volna Mohamed nélkül” – ezt a meglepő állítást az egyik legnépszerűbb fiatal amerikai történész, Thomas Woods fogalmazta meg. A konzervatív katolikus tudós szerint a Nyugatrómai Birodalom bukása után létrejövő fiatal nyugat-európai keresztény államok minden bizonnyal Bizánc befolyása alá kerültek volna, ha délkeleti irányból nem indul meg az arab-iszlám hódítás. „A Keletrómai Birodalom hirtelen kénytelen volt a létéért küzdeni, és ez utat nyitott az önálló Frank Birodalom megerősödése felé. A bizánci befolyás gyengülése vallási téren a latin kereszténységet hozta helyzetbe Európában, gazdasági téren pedig lendületet adott a feudalizmus és nemzeti önellátás számára” – írja Woods. Bizánc megrendülése tette lehetővé, hogy Nagy Károlyt III. Leó pápa 800-ban császárrá koronázza. Ettől kezdve a Frank Birodalom, majd a Szent Német-római Birodalom és a római pápaság egymást védelmezve Európa uraivá váltak.

Miután a hun hódítás és a népvándorlás nyomán Róma elbukott, a pápaság a bizánci császár segítségére volt utalva. A keleti uralkodók úgy tekintették, hogy a Római Birodalom kizárólagos utódaként egyedül ők jogosultak a császári cím használatára. Konstantinápoly volt az „Új Róma”, és I. Justinianus császár (527–565) megkísérelte helyreállítani az egységes birodalmat, ami utoljára Nagy Theodosius (379–395) alatt létezett.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!