A Mindenható prófétáján, Mózesen keresztül megparancsolta Izraelnek, hogy az év bizonyos napjain kitüntetett figyelmet szenteljenek Neki. Így a zsidóság legtöbb ünnepnapja természetfeletti eredetű, az időből az örökkévalóságba való kilépést, az Örökkévalóval való találkozást, közösséget szimbolizálja, s az ember eredeti rendeltetésére, valódi életcéljára hívja fel a figyelmet.
Az ünnepek között kitüntetett helyet foglal el jóm kippúr, az engesztelés, avagy a bűnök befedezésének a napja. Az ünnep rendtartásáról legrészletesebben Mózes 3. könyvének 16. fejezete rendelkezik. A parancsolat értelmében az ünnepen három fő eseményre kerül sor:
(1) A főpap egyszerű lenruhában állatáldozatot mutat be magáért, családjáért és Izrael népéért. Évente egyszer ezen a napon bemegy a Szentek Szentjébe, ahol a frigyláda található, s az áldozati állat vérével hinti meg annak fedelét, mintegy a zsidóság bűneinek, tisztátalanságainak, vétkeinek (16. vers) egy évre való elfedezése, befedezése (kippúr) végett. Ha a főpap élve kijön a Szentek Szentjéből, az Örökkévaló megbocsájtott: Izrael újabb egy évet kap, hogy megpróbáljon a Törvényhez hűen élni.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »