A nők a férfiaknál nagyobb valószínűséggel látogatnak gyülekezeteket, ahol többnyire önkéntes munkát, „szolgálatot” is vállalnak. A legtöbben nagymértékben elégedettek az általuk látogatott közösséggel: 73 százalékuk érzi úgy, hogy ajándékaikat és tehetségüket ott hasznosítani tudják. Ugyanakkor 20 százalék azt jelezte, hogy kapacitásai és képességei nincsenek kihasználva, 16 százalékuk pedig azt tette szóvá, hogy női mivoltuk miatt a lehetőségeik korlátozottak az egyházban, és közel egyötödük érzi úgy, hogy nem értékelik őket eléggé a gyülekezetükben.
Bár ez utóbbi számadatok alacsonynak tűnnek, a felnőtt keresztény nők tábora közel 70 millió főt jelent Amerikában, így ezek a számok azt jelzik, hogy több mint tízmillióan tapasztaltak közülük valamilyen ok miatt elidegenedést a gyülekezetükben.
A nők fele mondja magáról, hogy „szolgál” a gyülekezetében, ami 46 százalékuknál azt jelenti, hogy imádkoznak másokért, 24 százalékuknál azt, hogy tanácsadással bátorítanak másokat vagy segítenek a szükségben levőkön. 23 százalékuk mondta azt, hogy beszél az evangéliumról, 21 százalék pedig önkéntes munkát vállal és adakozik. Ennek ellenére a nők háromnegyede érzi úgy, hogy többet tudna, és többet kellene tennie ahhoz, hogy Istent szolgálja.
A keresztény nők 62 százaléka jelezte, hogy élete legjelentősebb szerepe az anyai vagy szülői szerep. Ehhez képest csak 13 százalék számára a legfontosabb az, hogy Krisztus követője legyen, a feleségszerepet pedig 11 százalék tartotta a leglényegesebbnek.
A keresztény nők a családdal kapcsolatos dolgokat jelölték meg életük legalapvetőbb céljaként. 36 százalékuknak a helyes gyereknevelés a legfontosabb célja, míg közel egynegyedük jelezte, hogy számukra a hittel kapcsolatos kérdések a legfontosabbak. Csupán 2 százalékuk számára a legfontosabb cél a párjukkal való kapcsolatuk javítása, de ez is csak az egészség, a karrier, az életmód, a személyes és az erkölcsi növekedés, illetve a pénzügyi célok után jön.
A Barna Group elemzése szerint ez azt jelzi, hogy ezek a nők általában véve elégedettek a házasságukkal, ezért nem is érzik annak szükségét, hogy javítsanak rajta. 59 százalékuk egyébként leginkább a házasságával, míg 51 százalékuk a szülői tevékenységével elégedett.
A külső befolyásoló tényezők vizsgálatánál 75 százalékuk jelezte, hogy a Biblia nagymértékben befolyásolja őket, 51 százalék állította ugyanezt a prédikációkról. A legtöbb nő (63 százalék) készséggel elismeri, hogy a férje befolyásolja a döntéseit. 51 százalékuk mondta azt, hogy a barátaik valamilyen mértékben befolyásolják őket, de csupán 5 százalékuk vallotta azt, hogy a média erőteljes hatással van rájuk. 25 százalék felelte azt, hogy a média bizonyos mértékben befolyásolja, de kiugróan magas azok száma (70 százalék), akik azt állították, hogy a média csupán kis hatással van a döntéseikre.
A nők többsége elégedettségét fejezte ki a szellemi életét illetően. 73 százalék jelezte, hogy a hitéletét öröm jellemzi, és 72 százalék vallja azt, hogy a hitéletében nagy szellemi szabadságot él meg. A klasszikus értelemben vett bűnök úgy tűnik, nem jelentenek problémát az életükben, a többség inkább a szervezetlenséget és a hatékonyság hiányát jelölte meg legnagyobb küzdelemként az életében.
Ami a közelgő elnökválasztást illeti, a keresztény nők az átlagnál aktívabbak: 79 százalék mondta, hogy feltétlenül elmegy szavazni (a keresztény férfiaknál ez az arány hasonló – 76 százalék). A statisztikák szerint egyébként országosan az összes szavazat 30 százalékát a gyülekezetbe járó nők adják le. Háromnegyedük elégedetlen a politikai fejleményekkel, ami az elemzők szerint átlagon felüli szavazóarányt jelenthet majd.
Bár korábban az úgynevezett keresztény jobboldalról azt tartották, hogy csak az abortusz és a melegházasság kérdésével foglalkoznak, mára a paletta kibővült, bár a pénzügyileg nehéz időkben az erkölcsi kérdések jellemzően háttérbe szorulnak. A megkérdezettek listáján így napjainkban is az egészségügy, az adók és a munkahelyek kérdése szerepel az első helyeken. Ezt követik a biztonsággal kapcsolatos kérdések, vagyis a terror elleni harc vagy a közel-keleti válság.
A keresztény nők többsége egyébként a Republikánus Párt felé hajlik, és 72 százalékban tartják fontosnak a jelölt politikai álláspontját, míg az illető karaktere 52 százalékban, a vallási háttere pedig 27 százalékban fontos a számukra. Az elnökjelöltek életkora, támogatói bázisa vagy külseje csupán egy-két százalék esetében lényeges szempont.