hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Menni vagy nem menni
A magyar–zsidó együttélés története a 20. század elejéig (6. rész)

2012. 05. 11.
A magyar zsidóság a polgári egyenjogúsítását követően – az asszimilációs igények és törekvések mentén – a 19. század második felében végérvényesen két részre szakad. Az ortodoxok ragaszkodnak a judaizmus életmódként való felfogásához, míg a hagyományos zsidó életviteltől fokozatosan elszakadó asszimilált zsidóság vallási igényeit a neológia elégíti ki. Az önmagukat Mózes-hitű magyarokként aposztrofáló zsidók lerakják a modern magyar polgári kultúra, tudomány, ipar, gazdaság alapjait, sportolókként világraszóló érdemeket szereznek. Az 1870-es években a gazdasági válság mentén felszabadult frusztráció az életszínvonal romlásáért a zsidókat teszi felelőssé, Európa-szerte antiszemita uszításokat, szervezkedéseket vonva maga után.

A magyar országgyűlés 1867-ben kimondja a magyar zsidók polgári egyenjogúságát, vagyis azt, hogy a zsidók polgári és politikai jogaik tekintetében az ország keresztény lakosaival egyanrangúak. Megkezdődik a zsidóság intézményesülése, a kormány egy országos izraelita, egyházi és oktatási ügyek koordinálásával foglalkozó autonóm testület felállítását szorgalmazza. Ezt megszervezendő, 1868. december 14-én veszi kezdetét a zsidó kongresszus, azaz az izraelita felekezetek első egyetemes közgyűlése, mely végül a hagyományos és haladó irányzatok közti szakadáshoz vezet.

A hagyományos irányzat ugyanis a judaizmust életmódként definiálja: zsidó az, aki életvitelének kialakításában a Tóra és a Talmud alapelveihez, tanításaihoz ragaszkodik. Ebben a kontextusban a rabbi által vezetett hitközség nem más, mint a mózesi és a rabbinikus törvények által szigorúan szabályozott életvitel szerves része, eleme, kerete. A haladó irányzat ezzel szemben a zsidó vallást egy, az ember vallási szükségleteit betöltő monoteista vallásként határozza meg, nem követel szigorú vallásos életvitelt. A hitközséget nem rabbik irányítják, a szervezet a modern élethez igazodni kívánó zsidók vallási igényeit elégíti ki.

A kongresszus következtében tehát a magyar zsidóság három, saját országos szervezetet és hitközséghálózatot fenntartó irányzatra szakad, a haladókból megszületik a neológ (kongresszusi), a hagyományőrzőkből az ortodox szárny, a kongresszus előtti állapotokhoz ragaszkodókból pedig a status quo ante.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!