hetilap

Az első teremben a héber nyelvű Ószövetség különböző kéziratai kaptak helyet. Az egész Biblia története szempontjából alapvető és érdekes kérdés az Ószövetség kialakulása, tehát az a folyamat, melynek végeredményeként meghatározták, hogy mely könyvek alkossák a héber Bibliát, más szóval: mely iratok tartozzanak a héber kánonba. E kérdésre a kiállításon nem történt utalás, jóllehet ennek az eredménye, hogy mindmáig a zsidóság és a teljes protestáns világ más Ószövetséget használ, mint a római katolikusok.

Abban minden szakember egyetért, hogy legkésőbb az i. sz. 2. századra a héber kánont már bizonyosan a mai formájában rögzítették zsidó tudósok és rabbik. Számos kutató e folyamat végső pontjának a Szentföldön, Javne városában i. sz. 90-95 között tartott rabbigyűlést tekinti, amelyen végleg meghatározták a héber kánont, tehát azt, hogy melyek a bizonyosan Isten által ihletett bibliai iratok. Ez azért volt központi kérdés az 1. század végén, mert a jeruzsálemi Templomnak a római csapatok által i. sz. 70-ben történt lerombolásával megszűnt az addigi ószövetségi istentiszteleti rendszer központja.

A Templomától megfosztott zsidóság vallási életében ezt követően a héber Biblia, azaz az Ószövetség vált a meghatározó igazodási ponttá. Ezért volt nagyon lényeges annak rögzítése, hogy mely bibliai könyvek tartalmazzák hitelesen Isten üzenetét. A zsidó rabbigyű­lés által elfogadott ószövetségi kánont átvették a keresztények is. Az egyház tehát az első századoktól egészen az 5. század elejéig a zsidó Ószövetség könyveit fogadta el ihletett könyveknek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek