hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hágár országa volt Hungária
Magyar–zsidó kapcsolatok a magyar történelem hajnalán

2012. 02. 16.
A magyarok és a zsidók közti viszony a honfog­lalás előtti időkre nyúlik vissza, és kezdetben kifeje­zet­ten baráti. A hét törzzsel karöltve nyolcadikként zsidó vallású kabarok is érkeznek a Kárpát-medencébe. Az Árpád-házi királyok idejében sok zsidó menekül hazánkba a nyugat-európai pogromok elől. A magyar nemzet ugyanis csak nagyon lassan enged Róma antijudaista, zsidóellenes követeléseinek. A két nép közti jó viszony a történelmi (katolikus) kereszténységnek a magyar társadalomba való beágya­zó­dá­sá­val kezd rosszra fordulni. Az ország tragédiájához pedig többek között a zsidók meg­bélyeg­zése és szeparációja vezet.

Zsidók tulajdonképpen már a római korban is élnek hazánk területén. Amikor i. sz. 70-ben a rómaiak lerombolják a jeruzsálemi Templomot, megkezdődik a nagy diaszpóra, vagyis a zsidóság szétszóratása a föld minden tájára. Hazánk területének zsidó lakosságát egyrészt Rómából érkező zsidó kereskedők, hivatalnokok, iparosok, másrészt Júdea területéről idehurcolt rabszolgák alkotják. Ez utóbbiak azzal a három légióval érkeznek, akiket 132 és 135 között a Bar Kochba-féle szabadságharc leverésére vezényelnek innét Júdeába. A zsidó rabszolgákból verbuvált kisegítőegységek ezekkel a légiókkal térnek vissza Pannónia területére, egészen pontosan Aquincumba (Óbuda) és Savariába (Szombathely).

A zsidóknak hazánk területén való honfoglalás előtti jelenlétét, zsidó közösségek működését leletek tanúsítják. Az Intercisa nevű település (Dunaújváros/Dunapentele) maradványai közt például egy olyan fogadalmi táblát tártak fel, melyet 222-235 táján egy Cosmius nevű vámállomásfőnök (prae­po­situs stationis) állított Alexander

Severus császár és anyja tiszteletére. Cosmius a tábla tanúsága szerint „a zsidók zsinagógájának elnöke". Aquincumból „Egy az Isten" felirattal, menórával és arcképes domborművel díszített családi sírkő, Savariából és más római településekről (például Pécs, Dombóvár) pedig menóradíszítésű lám­pások, pecsétnyomók, egyéb tárgyak tanúskodnak hajdani zsidó gazdáikról. Sárváron (Vas megye) egy 4. századra datálható, zsidónak gondolható temetőt is feltártak. Egyes történészek szerint azonban az 5. század közepére a nagyobb számú zsidó jelenlét a barbár törzsek támadásai miatt a térségben megszűnik.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!