Granville Oral Roberts 1918. január 24-én született az Oklahoma állambeli Bebee-ben, Ellis és Claudius Roberts ötödik gyermekeként. A szegénységben élő család feje prédikátor volt ugyan, de legkisebb fiában sokáig fel sem merült, hogy apja nyomdokaiba lépjen. Annál is kevésbé, mivel súlyosan dadogott, amiért társai gyakran csúfolódtak vele.
Anyja egyszer a térdére ültette a síró kisfiút, és azzal vigasztalta: „Oral, egy nap Isten meg fogja gyógyítani a nyelvedet, és az evangéliumot fogod prédikálni.” Erre a napra azonban még várni kellett, és a gyermek Roberts számára külön kínt jelentett, hogy dadogó nyelve mellé olyan keresztnevet viselt, melynek jelentése éppen a beszéddel állt kapcsolatban.
A legifjabb Roberts eredetileg jogász szeretett volna lenni, és Oklahoma állam kormányzója. Tizenöt évesen, otthonát elhagyva, Atokába ment középiskolába, ahol kosárlabdázni kezdett. Három állása és a szorgalmas tanulás mellett nem sok gondot fordított az egészségére, mígnem tizenhét évesen egy kosárlabdameccs alatt összeesett, és kiderült, hogy tuberkulózisban szenved. Szótlanul nézett apja könnyes arcába, aki azt mondta: „Fiam, nem fogom hagyni, hogy belehalj a tuberkulózisba, és a pokolba kerülj.” Hirtelen éles fényt látott, és apjának arca helyén Jézust pillantotta meg. A látomás hatására ahhoz az Istenhez kezdett fohászkodni, aki elől mindeddig futott: „Ments meg, Jézus, kérlek, ments meg!”
Tüdőbetegsége azonban ekkor még súlyos állapotban tartotta. Bátyja hitt a gyógyulásban, így elvitte Oralt és a családot George Moncey evangélista összejövetelére, ahol a betegekért is imádkoztak. Ekkor, az istentiszteletre tartva hallotta Oral legelőször Isten hangját. A 700-as Klub 2009. júniusi adásában így beszélt erről Scott Rossnak: „Ott feküdtem az autó hátsó ülésén, a bátyám vezetett, a szüleim pedig ott ültek mellette, és ő a látott csodákról mesélt. Hallgattam őt, és egyszer csak minden elhomályosodott. Minden elhalkult körülöttem. Ebben a csendben Isten megszólított. Az első szava az volt: »Fiam! Meg foglak gyógyítani. Ma, ma este meg foglak gyógyítani, és te elviszed a gyógyító erőmet a generációdhoz, és egy napon egyetemet építesz nekem, amely az én tekintélyemre és a Szent Szellem tekintélyére épül.« Ezek voltak Isten első szavai hozzám.”
Oral Roberts nemcsak meggyógyult azon a napon, hanem meg is tért. Amint a tuberkulózis eltűnt a testéből, a nyelve is megszabadult a dadogástól, és a beszéde tiszta lett.
Roberts eleinte az apjával együtt prédikált, és összejöveteleik során találkozott későbbi feleségével, Evelyn Lutmannal, aki hatvanhat éven keresztül hűséges társa volt.
A negyvenes években Oral Roberts több gyülekezetet is pásztorolt, miközben szorgalmasan képezte magát az Oklahoma Baptista Egyetemen és a Phillips Egyetemen. 1947 májusában elmondása szerint Isten több alkalommal újra szólt hozzá, ennek nyomán betöltekezett Szent Szellemmel, és elkezdett gyógyító-összejöveteleket tartani. Az első ilyen rendezvényre az Oklahoma állambeli Tulsában került sor, majd elindult Roberts rádiós szolgálata és Healing Waters (Gyógyító Vizek) című keresztény magazinja.
Roberts Amerika-szerte ismertté vált hatalmas sátorokban tartott gyógyító-istentiszteleteiről. Első sátra 1948-ban 3000 ember befogadására volt alkalmas, de 1950-ben már három újabb sátrat rendeltek az evangelizáló összejövetelek céljára, melyek közül a legnagyobb 7500 személy befogadására volt alkalmas. Ezt azonban egy vihar lerombolta, így hamarosan még nagyobb sátrakat készíttettek, amelyek közül az egyikben már 10 ezer ember ülhetett le Isten igéjét hallgatni – 1952-re azonban az egyre növekvő érdeklődés révén ez is szűkké vált.
1953-ban Oral Roberts elindította forradalmi újdonságnak számító tévés programját Your Faith Is Power (A hited erő) címmel. Ekkor kezdte el filmre venni istentiszteleteit, hogy bárki a saját szemével láthassa a csodákat.
A sátras összejövetelek egészen 1967-ig tartottak. Roberts ismertsége számára áttörést jelentett új tévéműsora, amelyben az evangélium hirdetése mellett számos híresség is megjelent, többek között Mahalia Jackson, Pat Boone, Roy Rogers, Johnny Cash, Natalie Cole és sokan mások. Az adás Valentin-napi különkiadása 40 milliós nézettségi rekordot ért el, és több Emmy-díjra jelölték.
Szintén egy korábbi terve vált valóra 1965-ben, amikor az általa alapított egyetemen elindult az oktatás. A hivatalos megnyitót pedig Billy Graham vezette 1967-ben – ugyanebben az évben akkreditálták is az egyetemet. A hetvenes években tovább bővült az intézmény: orvosi és fogorvosi kar indult, és elkezdődött a Hit Városának építése, hogy Roberts bibliai látása alapján a test, a lélek és a szellem keresztény szellemű gyógyítása együttesen valósulhasson meg az orvostudomány és az Ige együttműködésével. A későbbi években a rászorulók itt ingyenes orvosi ellátásban részesülhettek, egészen 1987-ig, amikor a média által sokat támadott Hit Városa bezárta kapuit, az iskola azonban továbbra is sikeresen működött: 1988-ban, fennállásának 21. évfordulóján már összesen 10 ezer végzett diákkal büszkélkedhetett. Az Oral Roberts University teljes körű akkreditációja 1996-ban zárult: az intézmény összesen 66 főiskolai, 16 egyetemi és 2 doktori programot kínál a tanulni vágyóknak.
A kilencvenes években Roberts többszöri gyengélkedése (1992-es szívrohama, majd 1998-as szívműtéte) ellenére új tévécsatornát indított, és rendszeresen vezette A gyógyulás órája című élő műsort felesége, Evelyn és fia, Richard, valamint menye, Lindsay társaságában.
Utolsó éveit főként Kaliforniában töltötte félig visszavonultan. Több könyvet is írt ezekben az években, és személyes tanácsaival segítette a sikeres, nagyhatású lelkészek újabb generációit.
A sikerek mellett több személyes megpróbáltatás is érte. Egyik lányát és vejét repülőgép-balesetben vesztette el, drogproblémákba keveredett idősebbik fia pedig öngyilkos lett. Másik fiát, Richardot, aki apját követte az egyetem elnöki székében, azzal vádolták, hogy az 50 millió dolláros adóssággal küzdő egyetem pénzét saját luxuskiadásaira költötte. Richard Roberts 2007 novemberében lemondott elnöki tisztéről, és első alkalommal történt meg, hogy az egyetem vezetésében senki nem képviselte a Roberts családot. Az egyetemet végül egy Oklahoma City-beli üzletember, Mart Green mentette meg az anyagi csődtől bőkezű, 70 millió dolláros adományával.
Oral Roberts 2005-ben vesztette el feleségét, Evelynt, aki hatvanhat éven keresztül volt hűséges társa a szolgálatban. Halála előtt Roberts a következőképpen összegezte földi szolgálatát: „Amikor elmegyek, mások fogják megítélni, mennyire engedelmeskedtem Isten parancsának, hogy ne csak a visszhangja legyek Jézusnak, hanem a hangja. Ami az én odaszántságomat illeti, minden porcikámmal megpróbáltam Jézus hangja lenni, nem törődve azzal, mibe kerül ez.”
„Oral Roberts Isten embere volt, és jó barát a szolgálatban. Testvéremként szerettem. Az évek során számos csendes beszélgetésünk volt” – mondta róla Billy Graham, a szintén kilencvenegy éves evangélista. Egy másik régi barát, Pat Robertson, a CBN televíziós csatorna alapítója így búcsúzott: „A gyógyító evangélizálás és a keresztény szellemű oktatás úttörője volt. Fiatalok egész generációját indította arra, hogy kövessék őt a karizmatikus szolgálatban. Több mint ötven éven keresztül voltunk barátok, hiányozni fog.”
Lennon levele
A hetvenes évek elején John Lennon a magánéletét körülvevô káosz elôl egyre gyakrabban a televíziózásba menekült. Szívesen nézte a kor legismertebb televíziós evangélistáit, köztük Oral Roberts, Billy Graham, Pat Robertson és Jim Bakker műsorait. A zenész 1972-ben levelet írt Oral Robertsnek, amelyben ôszintén vallott drogfüggôségérôl és félelmeirôl. Kifejezte sajnálatát a Jézussal kapcsolatos korábbi, botrányt kavaró kijelentései miatt is. A levélhez adományként egy kitöltött csekket mellékelt. „Miután idézett egy sort az egyik dalszövegébôl, miszerint a »pénzen nem vehetsz szerelmet«, ezt írta: »Ez így van. A lényeg az, hogy boldogságot szeretnék. Nem akarok kábítószerrel tovább élni. Paul egyszer azt mondta nekem, hogy kigúnyolom, amiért drogokat szed, de végül meg fogom ezt bánni. Kérem, magyarázza el, hogy a kereszténység mit tehetne értem. Ez is csak egy átverés? Szerethet ô engem? Ki akarok kerülni a pokolból«” – idézi Lennon levelét Steve Turner életrajzíró, a Beatles evangéliuma című, 2008-ban megjelent könyvében.
Oral Roberts hosszú levélben válaszolt a zenésznek, és elküldte neki egyik könyvét. „John, láttuk önt a televízióban, amikor elôször Amerikába jöttek… A hatásuk olyan erôteljes és széles körű volt, hogy a kijelentése, miszerint a Beatles népszerűbb, mint Jézus, bizonyos mértékig igaz is lehetett abban a pillanatban. De tudja, a mi Urunk azt mondta: mindörökké élni fogok” – írta Roberts, aki levelében összefoglalta a megtérés, az újjászületés és a Szent Lélekkel való találkozás keresztény üzenetét. A késôbbiekben még több személyes levelet váltottak egymással. (Morvay Péter)
2009. 12. 22. (XIII/52)
