hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A rejtőzködő Isten ünnepe
A purim és a gárdakapitány rémálma

2009. 03. 15.
A purim ünnepe és története újra aktuális. Ugyanaz a nép, amely kétezerötszáz éve halálos fenyegetést jelentett a zsidó népre, ismét ugyanezt a szerepet játssza – miközben szerte a világon újra növekedésnek indult az antiszemitizmus. Mindezek ellenére ezen a héten hétfő estétől szerdáig a purim, mint mindig, a győzelem örömünnepe volt a zsidóság számára.

Néhány hete csak, hogy Irán - a nemzetközi közösség által felállított akadályok ellenére - első atombombájához elegendő dúsított urániumot állított elő, így Izrael állama mostantól egy lehetséges atomcsapás állandó veszélyével nézhet szembe. Ehud Olmert volt miniszterelnök ugyan figyelmeztette Iránt: „Izrael nagyon erős" - és valóban, ha úgy döntenek, képesek megelőző csapásként lebombázni az iráni atomlétesítményeket, ahogyan ezt Irakban, majd nemrég Szíriában megtették; de az Iránnal való háború beláthatatlan következményekhez vezethet. Mint Netanjahu megjegyezte: győzni fogunk, de milyen áron? A perzsa állam egymilliós létszámú hagyományos hadsereget képes kiállítani, amelyet, ha elindul, hiába az izraeliek technikai fölénye, katonai elemzők szerint szintén csak atombombával lehet megállítani. Izraelnek erre is megvannak a lehetőségei, de a véráldozat nagyságrendje és ennek politikai következményei világháborús helyzetet, a globális világrend destabilizációját, esetleg összeomlását eredményezhetnék. Hiszen az Izrael-ellenes média által befolyásolt világ már a karácsonyi-szilveszteri Öntött ólom hadműveletet sem tudta elviselni, annak ellenére, hogy annak jogszerűsége teljesen nyilvánvaló volt - gondoljunk csak a svéd-izraeli Davis Kupa-forduló botrányos eseményeire a héten, ahol a bevándorolt arabok és a hidegvérű skandinávok saját rendőreikre támadtak a zsidó állam elleni dühükben. Az Obama vezette Egyesült Államok eddigi teljesítményéből és beállítottságából arra lehet következtetni, hogy Amerika Izraelre bízná az iráni probléma megoldását; közben pedig a világgazdasági válság is hozzájárul ahhoz, hogy az antiszemitizmus sokfelé újra erősödni kezdett. Felmérések szerint az európaiak közel egyharmada (31 százaléka!) a zsidókat tartja felelősnek a gazdasági krízisért. S hogy kis hazánkban, ha akarnánk, se tudjuk fejünket a homokba dugni a nagyvilág mindezen eseményei elől, a Magyar Gárda kapitánya nyilvánosan tagadja a holokauszt megtörténtét, és a zsidó világösszeesküvésről szónokol, azzal fenyegetve a magyarokat, hogy a zsidók - további négymilliárd emberrel együtt - ki akarják őket irtani.
Mindez az elmúlt néhány napban, hétben történt, korhű diszletekkel készítve elő a purim idei ünneplését.

Az antiszemitizmus a Biblia szerint egyidős a zsidó néppel. Miközben Jákob pátriárka hetven fős nagycsaládja nemzetté növekedett bevándorlóként Egyiptomban, átlagon felüli szaporaságuk és életerejük miatt az egyiptomi elitben megjelent a tőlük való paranoid félelem is: „túl sokan vannak, és ellenünk fognak fordulni..." Persze, mondhatja valaki, minden nemzetnek megvannak a maga természetes ellenségei a maga közegében, szomszédságában, különböző hétköznapi érdekellentétek miatt. De minden elfogulatlan szemlélő számára nyilvánvaló, hogy az antiszemitizmus intenzitása, mélysége minden korban és helyen messze felülmúlja e természetes viszálykodásokét. A materialista alapokon álló tudós elemzők igyekeznek gazdasági, kulturális, társadalmi, vallási, politikai okokra visszavezetni a zsidóellenességet, de mindezek együtt sem képesek valójában megmagyarázni, hogy miért éppen a zsidókkal történik ez így egyedül a népek között. Egyetlen más nemzet se került ennyire globális mértékben és ennyire hosszú időre a rosszindulatú figyelem középpontjába a többiek részéről. Még Japánban is van antiszemitizmus, pedig ott szinte alig élnek zsidók. És ma már unalmas közhelynek számít, de ennek ellenére felfogni még nem tudtuk mindmáig sem, hogy soha hasonló nem történt az emberiség történelmében, még a legbarbárabb birodalmakban sem ahhoz, ami a 20. században a magasan civilizált Európa szívében a zsidókkal megtörtént. Sőt azóta már az is kiderült, hogy még ez sem volt elegendő ahhoz, hogy bármi is lényegileg megváltozzon - és ezt még nehezebb felfogni. Az antiszemitizmus nyilvánvalóan nem pusztán gazdasági, kulturális, társadalmi, hanem spirituális, természetfölötti jellegű. A bibliai kereszténység szemszögéből csak sátáni tevékenységként értelmezhető, amely Isten és üdvterve meghiúsítását célozza.

Eszter története az i. e. 5. század Perzsiájában játszódik, a mai Irán területén, a mai irániak ősei között. A zsidó származását titokban tartani kénytelen gyönyörű királynő, a perzsa uralkodó felesége egész népével együtt közvetlen életveszélybe kerül, mert a király egyik kedvenc udvari embere, Hámán, engesztelhetetlen antiszemitizmusától fűtve manipulatív eszközökkel engedélyt szerez az uralkodótól, hogy a birodalom területén élő összes zsidót kiirthassa.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!