hetilap

A két államfő félórás megbeszélést tartott a XII. századi Szent János
toronyban, amelyet a pápa a beszámolók szerint általában imádkozásra használ. A
hírek szerint ez volt az első alkalom, hogy egy államfőt nem a könyvtárban
fogadott a pápa, de vatikáni szóvivők szerint XVI. Benedek e speciális
figyelmességgel akarta viszonozni Bush elnök áprilisi szívélyes vendéglátását a
Fehér Házban. A két vezető akkor az ovális irodában együtt is imádkozott, amit
most a lourdesi Madonna szobra előtt megismételtek, igaz Bush elnök a
megfigyelők szerint „nem térdelt le” a pápa mellé.

A tudósítók szerint a két államfő az egyik teraszról vette szemügyre a Vatikán
gondosan ápolt kertjeit, épületeit és ősi falait. Amikor Bush elnök megkérdezte:
„Mekkora ez a terület?”, a jelen lévő egyik vatikáni munkatárs szerényen annyit
válaszolt: „Nem olyan nagy, mint Texas”. „Hát, igen, de ez itt fontosabb...” –
hangzott az elnök válasza.

A megfigyelők úgy vélik, a két vezető az utóbbi két évben szoros barátságot
alakított ki, és Nancy Goodman Brinker, a Fehér Ház protokollfőnöke (volt
magyarországi nagykövet) szerint „Bush elnök a pápa nagy rajongója és tisztelője”.
Az amerikai elnök „teljes mértékben támogatja a katolikus egyházat, és mindent,
amit a mostani pápa a világ politikai vezetőivel karöltve tenni próbál” – mondta
Brinker.

A látogatás kapcsán vatikáni forrásokra hivatkozva több olasz újság is
felröppentette a hírt, hogy Bush elnök már az áttérését tervezgeti. Az Il Foglio
nevű újságnak egy meg nem nevezett forrás sejtelmesen annyit mondott, hogy
„bármi megtörténhet, különösen egy olyan újjászületett kereszténynél, mint
Bush”. Hozzátette: bár a Szentszék nem értett egyet az iraki háborúval, etikai
kérdésekben – például a melegházasságok, az abortusz és az őssejtkutatás terén –
az amerikai elnök gyakorlatilag mindig is a Vatikánéhoz hasonló elveket
képviselt. Ráadásul az elnök kifejezte XVI. Benedek iránti elismerését, és a
pápa több teológiai könyvét is elolvasta.

Egy Vatikánhoz közeli forrás szerint Bush elnök volt eddig a leginkább katolikus
gondolkodású amerikai elnök John F. Kennedy óta, aki közismerten igyekezett
elhatárolódni a katolikus egyháztól. Ezt a nézetet vallja Rick Santorum, korábbi
amerikai szenátor is, aki szerint Bush elnök „sokkal katolikusabb, mint
Kennedy”. Bush egyébként metodista vallású, de Washingtonban egy episzkopális
gyülekezetbe jár istentiszteletre.

Egy Bush elnököt jól ismerő New York-i pap, George William Rutler azt
nyilatkozta korábban a Washington Postnak, hogy Bush elnök a katolicizmusnak az
alapjait is tiszteli, kezdve azzal a tanítással, hogy a pápaság Istentől van és
a pápa Péter apostol utóda. „Bush elnök értékeli az egyház szisztematikus
teológiáját, intellektuális meggyőző erejét és stabilitását. Tisztában van vele,
hogy az evangéliumi mozgalom a katolicizmussal szemben mind teológiai, mind
történelmi szempontból korlátozottabbnak tűnhet”.

A Washington Post Bush elnököt „titkos katolikus hívőnek” nevezi, aki számos
katolikus értelmiségivel, beszédíróval, tanácsadóval, politikussal és pappal
vette körül magát. A lap úgy véli, ezek a munkatársak és a tőlük hallott
szociális evangélium az amerikai történelemben eddig talán precedens nélküli
mértékben befolyásolta az elmúlt években Bush beszédeit, politikáját. A szintén
katolikus William McGurn, Bush egyik korábbi munkatársa erről így nyilatkozott:
„Azt szoktam mondogatni, hogy több katolikus van Bush elnök beszédírói között,
mint amennyi az elmúlt fél évszázadban a Notre Dame-nál volt.”

Egy másik olasz lap, a La Repubblica ugyanakkor „rózsaszín legendának” nevezte a
Bush esetleges áttéréséről keringő híreket. „A Vatikánban cáfolják a folyamatban
lévő áttérés hírét” – folytatja a lap. – „Mindazáltal tagadhatatlan, hogy Bush –
messianisztikus szellemiségén és a katolikus gondolkodás iránti rajongásán túl –
Ratzingernek a 21. század démonjairól (ahogy a pápa New Yorkban elsorolta: a
relativizmus »sötétségéről«, a kábítószerről, a rasszizmusról, az erőszakról, az
önközpontúságról, a kapzsiságról) szóló meglátásával is bizonyára egyetért.”

2001 januárjában az első rendezvény, amelyen Bush hivatalosan elnökként részt
vett, egy Washington akkori érsekével, Theodore McCarrickkal elköltött vacsora
volt. Néhány hónappal később Karl Rove, Bush egyik korábbi politikai tanácsadója
megkérte Deal Hudson akkori katolikus fehér házi tanácsadót, hogy keressen egy
papot, aki megáldja a Fehér Ház nyugati szárnyát. Bush elnökké választása előtt
(az egyébként episzkopális) Rove katolikus értelmiségieket invitált Texasba,
hogy az elnökjelölttel ismertessék az egyház tanításait. Ezenkívül Bush elnök
Samuel Alito és John Roberts személyében katolikus bírákat nevezett ki a
Legfelsőbb Bíróságba.

Ennek ellenére az iraki háború kapcsán II. János Pál pápa nézetei nem egyeztek
Bushéval, és katolikus kritikusok azzal vádolták az amerikai elnököt, hogy nem
veszi figyelembe Róma tanításait a háborúról és a kínzásokról. Ám a Washington
Post áprilisi értesülései szerint, mielőtt Bush elnök amerikai csapatokat
küldött volna Irakba, katolikus „teokonokkal” találkozott, hogy megvitassa velük
az igazságos háború elméletét. Leonard Leo fehér házi tanácsadó, aki a
Republikánus Nemzeti Bizottság felé irányuló katolikus szolgálat egyik vezetője,
azt nyilatkozta: „Bush párbeszédbe kezdett a katolikusokkal, és oly módon
osztotta nézeteiket, amelyről úgy gondolom, egyedülálló volt az amerikai
politikában”.

Katolikus források szerint egyébként Bush elnök egyik fivére, Jeb már korábban
katolizált, felesége is katolikus. Jeb a küzdelmes 2000-es választásokon
Mexikóba utazott, ahol állítólagosan imádkozott a guadalupei szűzhöz.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek