A londoni Times tudósítása szerint a miséről kifelé tartva mintegy harminc
olasz katolikus nekirontott a templom előtt táblákkal tiltakozó baloldali
tüntetőknek. A tömeges boldoggá avatás ellen tiltakozók egyik felirata szerint
„Nem lehet boldoggá avatni azokat, akik gyilkoltak és kínoztak”. A dulakodásban
egy transzparenst is széjjeltéptek, amely Picassónak híres képét, a Guernicát
ábrázolta. Guernica baszk várost Franco tábornok parancsára bombázták. Az olasz
rendőrök hét embert letartóztattak és elkobozták azt a teherautót, amelyről az
atrocitást filmre vették.
Előzőleg XVI. Benedek pápa a Szent Péter téren összegyűlt 30 ezer zarándok előtt
méltatta a most boldoggá avatott 498 – többségében spanyol – „mártír” papot és
apácát, akiket az 1936-39 közötti polgárháború során a köztársasági erők
meggyilkoltak. A Vatikán annak idején kitartóan támogatta a sok ezer ember –
köztük katolikus papok – meggyilkolásáért felelős Franco tábornokot. A
kritikusok szerint most azzal, hogy csak az egyik oldal áldozatai közül
választott mártírokat, ismét kiállt a törvényesen megválasztott kormányt
megdöntő diktátor mellett. A Spanyol Történelmi Emlékbizottság közleménye
szerint „amíg az egyház a saját szerepét csak áldozatként és nem a kivégzésekért
is felelős szervezetként hajlandó látni
pártos célok érdekében használja fel a
múltat.” A jobboldali kritikusok szerint viszont a köztársaságpártiak között nem
lehettek katolikusok, mert azok az egyház ellen harcoltak.
A boldoggá avatott papok között van az 1936-ban meggyilkolt Gabino Olaso Zabala
atya, aki misszionáriusként korábban egy paptársát személyesen megkínozta, mivel
az a spanyol kormány ellen lázadókat támogatta. Fernando Rojó, aki a boldoggá
avatási eljárásban Olaso ügyét képviselte, azt mondta, hogy a mártírság
elismerését a korábbi események nem befolyásolják. „Emberek vagyunk, vannak
gyengeségeink, de amikor eljön az igazság pillanata, akkor kiállt a hite
mellett, és ez a lényeg” – nyilatkozta a spanyol egyházjogász.
2007. 11. 02. (XI/44)
