Főpapi tanácskozás a papi nőtlenségről. Nem engednek belőle
A Vatikán elejét kívánta venni a hiábavaló várakozásoknak, s a tanácskozás
előtt nyomatékkal jelezte: nem a cölibátus megköveteléséről nyit vitát, hanem
olyan kérelmeket vizsgál meg, amelyekben házasodni készülő papok a kánonjog
előírásainak megfelelően külön felmentést kérnek a nőtlenség kötelezettsége
alól, illetve az elmúlt években (általában ilyen felmentés nélkül) megnősült
papok kérik visszafogadásukat a lelkipásztori szolgálatba. A katolikus
közvélemény mégis erőteljes nyomást gyakorolt a Szentszékre, hogy gondolja át,
megtartja-e az előírásos papi nőtlenséget. Mint ahogyan arra többen rámutattak,
a változtatás nem csupán a sorozatos – legutóbb Írországot és újabb amerikai
egyházmegyéket megrázó – visszaélések miatt különösen sürgető, hanem az
utánpótlás hiánya miatt is: az utóbbi években mintegy négyszázezer pap hagyta el
a katolikus egyházat, hogy megházasodhasson.
A Vatikán sajtóirodája azonban a Milingo érsek tevékenysége nyomán kialakult
helyzet megvitatását jelölte meg a mindeddig példa nélküli csúcsértekezlet főbb
napirendi pontjaként. A zambiai Lusaka nyugalmazott érseke ugyanis a szeptember
végén végzett illegális püspökszentelések és az azt követően megállapított
kiközösítése óta a házas papok szolgálatának engedélyezését szorgalmazók
önjelölt szószólójává lett (Milingóról lásd keretes írásunkat).
A háromórás rendkívüli ülésen XVI. Benedek a szentszéki miniszterekkel – a
kongregációk és a pápai tanácsok vezetőivel –, valamint a vatikáni hivatalok
negyven bíborosával és püspökével zárt ajtók mögött vitatta meg a cölibátus
kötelezettségével kapcsolatos kérdéseket; a megnősült papok szolgálatának újbóli
engedélyezését, valamint az afrikai érsek ügyét. A Vatikán közleménye szerint a
tanácskozás megerősítette a „papi nőtlenség választásának értékét a katolikus
hagyományokban”. A konferencián áttekintették az elmúlt években a cölibátussal
kapcsolatban felmerült kérdéseket, figyelembe véve az egyházi törvénykönyv erre
vonatkozó előírásait. A II. vatikáni zsinat óta a klerikusi szolgálattól
eltiltott, körülbelül negy-venezer papból mintegy kilencezer végezhet újra
egyházi szolgálatot, a Vatikánban azonban minden egyes esetet külön
megvizsgáltak, és minden esetben kizárólag az egyházi törvénykönyv előírásai
szerint jártak el – hangsúlyozza a közlemény, amely arra is kitér, hogy a
legtöbb felmentési kérelem a hetvenes és nyolcvanas években érkezett a
Vatikánba, azután ezeknek a száma határozottan visszaesett.
2006. 11. 24. (X/47)
