Húsvét-szigetek...
Patrick Heron ír történész érdeklődését az keltette fel a gigászok iránt,
hogy egymástól igen különböző időben és térben élő krónikások és művészek is
megörökítették az embereknél jóval magasabb és kivételes tudományos ismeretekkel
rendelkező szuperlények történeteit. Kik voltak ők, létezett-e valaha itt a
Földön egy rendkívüli faj, és ha igen, mi lett a sorsuk? Heron a mítoszok,
legendák és ősi dokumentumok szerteágazó halmazából a legrégibbet, a Teremtés
könyvének beszámolóját választotta kutatásának alapjául, és ennek szövegeit
vetette egybe más ókori forrásokkal, meglepő hasonlóságokat tárva fel.
Cikkünkben ezúttal csupán az alapszövegekből válogattunk, de a görög mondákat
vagy az egyiptomi vallást ismerő olvasók maguk is könnyen sorolhatják a
kézenfekvő párhuzamokat.
A nefilimek első eljövetele
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2006. 07. 07. (X/27)
