Aki jól ismeri a mai okostelefonokat, minden bizonnyal találkozott már a készülékbe gyárilag telepített virtuális asszisztenssel is. Elsőként az Apple dobta piacra Siri nevű alkalmazását, majd ezt követte hamarosan a Google és a Microsoft saját fejlesztése. Az úgynevezett AI (Artificial Intelligence – Mesterséges Intelligencia) asszisztensek ma már túlnőtték az okostelefonokat, és olyan cégek is megalkották saját virtuális segítőtársaikat, mint a Facebook és az Amazon.

„A jövő gyáraiban csupán ketten dolgoznak majd: egy ember és egy kutya. Az ember feladata lesz a kutya etetése, az ebé pedig a gépek őrzése.” E bizarr jövőképet az amerikai Autodesk vezérigazgatója, Carl Bass vázolta fel néhány éve. Ha erre konkrétan még nem is kell számítani a nagyon közeli jövőben, az életpályánként legalább 13 (!) karrierváltásra és a most létező szakmák legalább felének megszűnésére már jobb lesz felkészülni. Kivéve persze a munkaerőpiac sztárjainál. Ők viszont azért jelentenek fejtörést a cégeknek, mert az első kellemetlenségek után rendre továbbállnak.

Barack Obama látogatását követően az elmúlt hetekben ismét felerősödtek az úgynevezett TTIP, vagyis a Transzatlanti-Szabadkereskedelmi Egyezményről szóló viták Németországban. A rövid kifejezés elsőre nem tűnik túl izgalmasnak, ha azonban a titkos berlini olvasóterem és a szigorúan őrzött iratok kerülnek szóba, máris más a helyzet.

Rohamosan fejlŐdik a technológia, mára életünk szinte minden területére behatoltak az újításai. Ennek megfelelően erősen formálja is ezeket – gyermekeink fejlődésétől kezdve a kapcsolataink minőségén át a munkavégzésünk színvonalá­ig –, sőt, igen erős függőséget is okozhat, amellyel kapcsolatban a Common Sense Media nevű nonprofit szervezet felmérése megállapította: a helyzet megérett arra, hogy hivatalosan is mentális rendellenességnek nyilvánítsák.

Jónás Tímea nagyon messziről, egy Záhony melletti falu cigánytelepéről indulva jutott el odáig, hogy április 1-jén kinevezték főápolónak a fővárosi Nyírő Gyula Kórház OPAI egyes számú pszichiátriáján. Egyidejűleg ő kapta meg a legtöbb szavazatot az idei Aranypánt-díjra is. Az elismerést olyan roma hétköznapi hősök kaphatják, akik a mindennapi életükben példaként szolgálnak roma és nem roma környezetük számára. (Jónás Tímea történetéről videóriportot is forgattunk, amelyet megtekinthet a Hetek Magazin Youtube-csatornáján.)

Egyre gyakrabban hallunk új technológiai eszközök megjelenéséről, kezdve az egyre okosabb telefonoktól az okosodó órákon át az okosgyűrűkig. Sokan teszik fel a kérdést: mire jók ezek? Felveszek egy karórát, ami méri a pulzusom és a reggeli kocogásom hosszát? Csak ennyi?

Miért szavazott közel tízmillió amerikai már az előválasztáson Donald Trumpra? Miként létezik, hogy a másik 16 jólfésült, szabá­lyos aspiráns közül annak ellenére a hatodik osztályosok nyelvi szintjén beszélő / vulgáris / fenyegetőző / hazudós (a jelzők tetszés szerint bővíthetők) jelöltet választotta, hogy a neokonzervatív pártelit és a republikánus sajtó hónapokon keresztül ecsetelte annak rémségeit, hogy mi lesz, ha az ingatlanmilliárdos győz. Felesleges a tükröt szidni, a lázadást maguknak köszönhetik azok, akik most sopánkodnak.

„Ezek az elveim, és ha nem felelnek meg, nos, vannak más elveim is” – jelentette ki Groucho Marx, mintegy megelőlegezve az idei republikánus versengés győztesének krédóját. Donald Trump lényegében mindent vitt az idén, nehéz elképzelni olyan clevelandi kongresszust júliusban, amelyen nem őt indítják harcba Hillary Clinton ellen, és nem is lenne helyes. Gondoljunk róla bármit, ő, az outsider, bámulatos politikai sikert ért el tizenhat profi politikussal szemben.

A tervek szerint az Alcsút-Felcsút-Puskás Akadémia szakaszon elkészült kisvasút tovább épülne Bicskéig, majd onnan Etyekig. A nyomvonal magánterületeket is érint – a tulajdonosok közül sokan kifejezetten örülhetnek, hogy területeik értéke várhatóan emelkedni fog. Mások viszont semmi áron nem válnának meg a magántulajdonuktól – ők kisajátítástól tartanak. Ezt a kiemelt kormányzati beruházást sokan feleslegesnek tartják.

Évszázadokkal ezelőtt még komplett idiotizmusnak, fantazmagóriának, rosszfajta utópiának tartották, ma már viszont több nyugati, fejlett országban bevezetnék, de minimum népszavazást tartanának róla. Ez a feltétel nélküli alapjövedelem intézménye, amely ha valahol tényleg megvalósul, akkor minden bizonnyal az évtized legnagyobb közgazdasági emberkísérletének lehetünk majd szemtanúi.

Kevés veszélyesebb küldetés létezik egy nyugati újságíró számára mint, hogy látogatást tegyen az Iszlám Állam területén. Az egykori német kereszténydemokrata képviselő, Jürgen Todenhöfer ennek ellenére 10 napot töltött el Szíriában és Irakban a halálszekta vendégeként, hogy valós képet kapjon az „új állam” működéséről, céljairól, és nem utolsósorban megértse, hogy honfitársai közül miért adták fel több százan a kényelmes nyugati élet lehetőségét, és álltak terroristának. Nem mindennapi utazásáról írt könyve nemrégiben jelent meg magyarul Inside ISIS – 10 nap az Iszlám Államban címmel.

Két kutatócsoport is okot adhat Stephen Hawkingnak a bizakodásra miután az elmúlt napokban egymástól függetlenül bejelentették, hogy kísérleteikkel sikerült alátámasztaniuk a világhírű tudós több mint negyven­éves elméletét. Hawking professzor életének nagy részét a fekete lyukak tanulmányozásának szentelte. Eddigi munkássága során több, a tudományos világ számára olykor meglepő állítást tett, melyeket évek elteltével többször is korrigált, ám most úgy tűnik, végül bizonyítást nyerhet elmélete.

Számtalan tudományos kísérlet igazolja a zene jótékony hatásait. Mindannyian tapasztaltuk már, miként hat a lelkiállapotunkra: felpörget, felvidít, romantikus hangulatba ringat, vagy épp melankolikussá tesz. A zene és a pszichológia pedig ősidők óta egymással nagyon szorosan összefonódó kapcsolatban állnak. Mi több, a zeneterápia a pszichikai zavarok kezelésének egyik legrégibb ismert módszere. De vajon a modern tudomány is alátámasztja-e a zenehallgatás pozitív élettani hatásait, vagy csupán a mi érzékeink csalnak pozitívan, ha meghallunk egy számunkra kellemes muzsikát? Telek Lilla zeneterapeuta, tanácsadó szakpszichológus válaszolt kérdéseinkre.

Egy azonosított holttest és egy feltételes szabadlábra helyezés esélye 47 év börtön után – ezek az események irányították rá újra a figyelmet Charles Manson sorozatgyilkosra és a körülötte kialakult „Manson családra”. A szekta 1969 nyarán öt hét alatt kilenc gyilkosságot követett el – legalábbis ennyit sikerült rájuk bizonyítani.

Ha a Facebook egy ország lenne, szorosan Kína után a második legnagyobb népességgel rendelkezne – az oldalnak 1,35 milliárd regisztrált felhasználója van. Úgy tűnik, az alapító Mark Zuckerberg is felismerte, hogy mekkora közösség élén áll, és csatlakozva a politikai megmondóemberré avanzsált techgurukhoz, az elmúlt években egyre szókimondóbban kommunikálja a világ jövőjéről szóló elképzeléseit. A Facebook éves, informatikai fejlesztők számára megrendezett F8 konferenciáján mondott beszédét a Buzzfeed például úgy kommentálta, hogy bár Zuckerberg nem indul az elnökválasztáson, szavai könnyen megtéveszthetik az egyszeri hallgatót. Utalt például a republikánus elnökjelöltség egyik aspiránsára, Donald Trumpra: „Hallom, hogy megfélem­lítő hangok falépítésre szólítanak fel, és a másnak bélyegzettek távoltartására.” Majd Zuckerberg együvé sorolta a bevándorlást ellenző vezetőket azokkal, akik a szólásszabadságot vagy épp az internetelérést korlátozzák országukban. Az alapító szerint a világot a remény és optimizmus viszi előre, amit az emberek naivitásnak szoktak bélyegezni.

Családi bántalmazásos ügyekben Magyarországon jogszolgáltatás van, de igazságszolgáltatás nincs: a bírósági perek során gyakran az áldozatok húzzák a rövidebbet. A családon belüli erőszaknak nincs jogi definíciója, az uralom lélektanát pedig kevesen ismerik, így többnyire úgy kezelik a problémát, mint egyenrangú felek konfliktusát. Ismert olyan kisvárosi eset is, ahol bírók sora mondta vissza a pert elfogultságra hivatkozva, mert a családfő megfenyegetette őket. Mindez a Patent egyesület sajtótájékoztatóján hangzott el, ahol bíróságfigyelő projektjük tapasztalatairól számoltak be.

Németországban jelenleg csaknem ezer török imám tartózkodik. A török kormány által el­le­n­őrzött, illetve a török és szaúdi forrásokból fi­nanszírozott mecsetek valós veszélyt jelentenek a német belpolitikára. Miközben Andreas Scheuer, a Keresztényszociális Unió (CSU) fő­titkára „iszlám törvény” bevezetését kezdeményezte, az európai menekültkérdés ütőerét fogó Erdogan török elnök az asszimilációt „emberi­jog-ellenesnek” nevezte.

Gideon Greif izraeli történész több évtizede foglalkozik az auschwitzi borzalmak ismerőivel, a sonderkommandósokkal. Hosszú évek alatt felkereste mindazokat a túlélőket, akiket csak tudott, és leírta történetüket. Az interjúkból készült könyve most jelent meg magyarul Könnyek nélkül sírtunk címmel. A Saul fia készítői is ezt olvasták.

A mellékhelyiségek váltak napjaink emberi jogi küzdelmei­nek fő színhelyévé. Bár az amerikai Legfelsőbb Bíróság tavalyi döntésének sokak csak szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak, mára egyértelművé vált, hogy a homo-, transz- és egyéb szexualitások ilyen szintű legitimációja a hétköznapi életet is átformálta és formálja továbbra is az Egyesült Államokban.