Miskolcon a romák és jogvédők folyamatos tiltakozása ellenére folytatódik a telepfelszámoló program. Jogcím nélkül egy kilakoltatott sem maradhat a városban. A tiltakozók szerint ez nem más, mint modern deportálás, és a probléma nemcsak Miskolc, hanem az egész ország cigányságáról is szól. Helyzetjelentés a borsodi székhelyről. 

Alig néhány héttel azt követően, hogy az Iszlám Állam (IS)  könyörtelen iraki és szíriai hódításai nyomán világszerte ismertté vált, máris megjelentek a terrorhadsereg eredetéről szóló alternatív elméletek, nemcsak az ilyenekre különösen fogékony arab világban, hanem Nyugat-Európában is. A holland Igazságügyi Minisztérium augusztus közepén felfüggesztette állásából egyik munkatársát, aki Twitter-üzenetében azt írta, hogy az IS-t „a cionisták tervelték ki, hogy szándékosan befeketítsék az iszlámot a világ szeme előtt”. Yasmina Haifi a hágai kormány Kiberbiztonsági Intézetének egyik projektvezetője volt, de nincs egyedül: mások — a szeptember 11-ei merényletekhez hasonlóan — Amerikát gyanúsítják azzal, hogy azért támogatja titokban az IS-t, hogy „újabb ürügyet kreáljon a közel-keleti beavatkozáshoz”. Az abszurd teóriák alátámasztására rendszeresen felbukkan az az érv, hogy az Egyesült Államok a nyolcvanas évek elején is felfegyverezte az afgán mudzsahideket a szovjetek ellen. A radikális muzulmánokat azonban eredetileg nem Washington, hanem — több mint száz évvel ezelőtt — Berlin akarta felhasználni arra, hogy dzsihádot indítsanak a Közel-Keleten.

Az Angkar (szó szerint: a Szervezet), azaz a kambodzsai népirtásért felelős állampárt vezetői között szigorú hierarchia uralkodott.  Pol Pot, a vörös khmerek vezére, az emberi életet semmibe vevő „új társadalom” kiagyalója volt a főnök, az „első számú testvér”. Ő már 16 éve halott, nem kerülhetett bíróság elé. Leghűbb követőjét, Nuon Cheát, az Angkar helyettes főtitkárát, a vörös khmerek főideológusát „kettes számú testvérnek” nevezték. Khieu Samphant, a terrorrezsim névleges államfőjét, legfőbb nemzetközi képviselőjét illette meg a „négyes számú testvér” cím. Az utóbbi kettőt a múlt héten életfogytiglani börtönre, a szabályzatában szereplő legsúlyosabb büntetésre ítélte a kifejezetten az 1975–79-es rémuralom felelőseinek elszámoltatására létrehozott különleges „hibrid”– az ENSZ égisze alatt működő kambodzsai – törvényszék. Harmincöt évvel a dráma után.

Tömegével halnak meg az otthonaikból elüldözött kurdok az észak-iraki hegyekben, miközben a helyben maradottakat elrabolják vagy akár élve eltemetik az Iszlám Állam terroristái. A Hetek a kurd külügyminisztérium egyik illetékesével, valamint a keresztény és jazidi vallási kisebbségek egy-egy vezetőjével beszélt. Mindhárman szinte segélykiáltásként hangsúlyozták: az Iszlám Állammal szemben a diplomáciai út járhatatlan, az élelmiszersegélyek és az amerikai bombázások pedig szükségesek ugyan, de nem elégségesek. Komoly katonai támogatást kapva szerintük a kurdok meg tudnák állítani a vérszomjas terroristákat.

Hónapok óta tart a sárdobálás az Amazon és az egyik kiadója között, miután az előnytelen szerződést kényszerített rá az utóbbira.

Oroszország a napokban újabb importkorlátozást léptetett életbe. Egy évig minden olyan ország hús-, élelmiszer- és mezőgazdasági behozatalára korlátozást vetett ki, amely már március óta hasonló eszközökkel támadja az orosz medvét krími agressziója miatt.

„Nem értettük, mi történik velünk. Soha senkinek sem ártottunk, a törvényeket maximálisan betartottuk. Az országért harcoltunk, és teljesen magyarnak éreztük magunkat” – emlékszik vissza Gottfried Magdi néni a hetven évvel ezelőtti vészkorszak borzalmaira. Rokonait, barátait és Ózd környékéről származó 800 zsidó honfitársát veszítette el Auschwitzban, akiknek csak azért kellett meghalniuk, mert zsidónak születtek.

„A civilizációk összecsapása az iszlámmal elkerülhetetlen, és ez az összecsapás nem fogja tiszteletben tartani a határokat” – állítja Wim Kortenoeven holland szerző és politikai tanácsadó, aki a Közel-Kelet és az arab-izraeli kapcsolatok szakértőjeként több nagy sikerű könyvet írt a témában.

A Romantikus Erőszak, neonáci zenekar Rózsafüzér és revolver című számával állított emléket a hírhedt, kiugrott nyilas szerzetesnek, Kun Andrásnak, aki Kun páter néven vonult be a gyilkos hatalom történetébe, és a hazafias rockzenekar szerint „vértanú lett a keresztfán”.

Július utolsó napján hivatalosan is államcsőd állapotába került Argentína, miután továbbra sem hajlandó kifizetni hitelezőinek a közel 539 millió dolláros kamattartozását.

„Cégünk a leghíresebb márkanév a hűtlenség és a házasoknak szóló társkeresés területén” — ezzel a meg­hök­kentő szöveggel hirdeti magát egy újabb félrelépést ajánló társkereső portál. A tisz­tességtelen szolgáltatást megbízhatóan nyújtó „világszerte megbecsült” cég immár a második debütáns a hazai piacon. A kommunikációs igazgató szerint a súlyos hazugságra épülő házasságok megjavulnak — ugyanakkor maga bevallottan monogám kapcsolatban él hosszú ideje, és sokként érné, ha a párja félrelépne.

Az internet ugyan vitathatatlanul hasznos eszköz, de negatív hatásai sem vonha­­tóak kétségbe. Míg a korábbi évezredekben az számított kivételnek, ha az információ túlélte a történelem viharait, napjainkban ez megfordulóban van: az inter­net egy egyre növekvő, sosem felejtő archívum. Ezen végezne ráncfelvarrást az elfeledéshez való jog az EU-ban (right to be forgotten), de a jelenleg kialakult helyzetet inkább tekinthetjük egy rosszul sikerült sminknek.

Minden évben újra és újra kíváncsiak vagyunk arra, hogy a világ milliárdosai vajon tudták-e növelni vagyonukat, vagy nem. A Forbes magazin listáját mindenki figyeli, és az is érdekes, hogy vajon melyik ország vezeti a szupergazdagok ranglistáját. Úgy látszik azonban, hogy míg az amerikaiak szeretnek nyilvánosan adakozni, és nem rejtik véka alá, hogy mennyi pénzük van, addig a németekről szinte alig szivárog ki valami.

Egyre többen tartják úgy, hogy Amerikában már nem kolbászból van a kerítés, legalábbis annak a 48 millió embernek biztosan nem, akik naponta szembenéznek a ténnyel, hogy talán nem lesz mit enniük vacsorára. Ugyanakkor a szomszédságukban élő milliárdos réteg egyre jobban elrugaszkodik egyszerű halandó polgártársaik életmódjától, semmit sem érzékelve annak nyomorúságából. Ahogyan ezeket a társadalmi rétegeket egyre növekvő szakadék választja el egymástól, úgy válik egyértelművé, hogy ma már kétarcú Amerikáról beszélhetünk.

A zsidó állam északkeleti csücskében található Golán-fennsík évtizedek óta heves vita tárgya, mind nemzetközi szinten, mind Izraelen belül. A libanoni határ a 2006-os háború óta nyugodtabb lett, de nem az ott állomásozó hatóságok. A szír polgárháború közelsége ennek ellenére nemcsak védekezésre ösztönzi a zsidó államot, hanem humanitárius segítségnyújtásra is.

Száztizennyolc székesfehérvári és várpalotai cigány származású ártatlan embert (férfiakat, asszonyokat, gyermekeket) lőttek halomra 1945 februárjában a várpalotai Grábler-tó környékén. Noha hazánk egyik legnagyobb roma tömegsírja található itt, mégsem járt nekik sem tisztességes temetés, sem sírjel. Több mint hatvan évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egyáltalán emlékhelyet állítsanak fel a tiszteletükre. A hetvenes években vidámpark, most magántulajdonban lévő kedvelt horgászhely található a borzalmas kivégzés helyszínén, ahol a jövőben akár egy üdülőcentrum is épülhet. A téma egyik kutatójával, Harmat Józseffel beszélgettünk minderről a roma holokauszt 70. évfordulója kapcsán.

A japán népesség gyorsan öregszik, egyre kevesebb gyermek születik, és csökken a munkaerő-piaci potenciál is. A megoldás a japán nők kezében volna?

Jan Dziedziczak lengyel parlamenti képviselő, a Jog és Igazságosság párt tagja egyike Európa azon új generációs politikusainak, akik teljes mellszélességgel kiállnak a zsidó-keresztény értékrend, a hagyományos családfelfogás, az európai értékek védelme és az európai nemzetek szuverenitása mellett. A képviselővel olyan érzékeny témákról beszélgettünk, mint az európai bevándorlás­politika, az azonos neműek privilegizálása, illetve a nyugat-európai államok felelőssége Kelet-Európa több évtizedes gazdasági lemaradásában.

A természetes szülés centrumának számító budapesti Szent Imre Kórházban húsz év után a visszarendeződés jelei mutatkoznak, szülésznők és orvosok kénytelenek távozni. Emiatt civil tiltakozó- hullám bontakozott ki, hiszen a kismamáknak normális esetben joguk van eldönteni, hogy hol érzik magukat biztonságban, és hogyan szeretnének szülni.