Felháborodással fogadták az építőipari cégek vezetői azt a hivatalosan nem megerősített hírt, miszerint a kormány 7, azaz hét évre (!)  visszamenőlegesen adót vetne ki útépítő cégekre. A hír amiatt is érdekes, mert az elmúlt négy évben a Fidesz holdudvarához tartozó Simicska Lajos vezette Közgép-csoport vitte a pálmát ezen a területen. Ha igaz, hogy lesz útépítő-különadó, akkor az ő cégeit is kiemelten sújtja. Ez pedig újabb jele lehet annak, hogy a Fidesz vezérkara át kívánja rendezni az erőviszonyokat még a saját táborán belül is.

A Hetek információi szerint már június elején is került marhahús a tiszafüredi köz­étkeztetésbe abból a lépfenével (anthrax)  fertőzött állományból, amelyről emberekre is átterjedt a fertőzés. Ráadásul még a megbetegedések sem voltak „elegendőek” ahhoz, hogy a politikai szálakban is bővelkedő ügy gyorsan nyilvánosságra kerüljön. Pedig az eset nem biztos, hogy egyedi: egyes vélemények szerint a keleti országrészben iparszerűen kerülnek Magyarországra olyan jószágok, amelyek semmilyen állatorvosi ellenőrzésen nem esnek át, és a hivatalos nyilvántartásba sem feltétlenül kerülnek be.

Elkezdődött az aratása az őszi és a tavaszi vetésű gabonáknak, a várható országos terméshozam eléri a 4,6 tonnás hektáronkénti mennyiséget. A belföldi ellátáshoz szükséges kenyérgabona- és takarmánygabona-mennyiség az idén is bőven megterem Magyarországon, sőt még kivitelre is jut majd belőle, és mivel a tavalyinál jobb minőségű kenyérgabona várható idén, nagyobb keresletre számítanak a szakemberek a malomipar részéről.

Még a nyáron plusz támogatást kaphatnak a kórházak - jelentette ki az új egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor. A kór­házak, melyeknek nagy része már  elköltötte az éves keretét, mintegy 60 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóiknak, annyival, mint tavaly ilyenkor. Az új számviteli törvény szerint a kórházak újabb rendeléseket már nem is adhatnának le, ami viszont a betegellátást állítaná le.

Tóbiás Józsefet választotta elnökének az MSZP. Szili Katalin, az MSZP egykori elnökhelyettese, Tóbiás régi mentora aggódik egykori politikustársáért, nehogy rámenjen a pályája erre a kalandra. Szerinte az a fő kérdés, hogy egy letűnt korszak utolsó embere, vagy egy új időszak első embere lesz-e Tóbiás. A pakliban ugyanis az is benne van, hogy az SZDSZ mintájára kimúlik a párt „Tóbiék” kezei között. Portré az új elnökről.

Sokkal nagyobb ellenállásra számított a kormány a Szabadság téri megszállási emlékmű puccsszerű, éjszakai felállítása nyomán, ezért az előre bekészített kommunikációs patronjainak nagy részét a tárban hagyta – értesült a Hetek kormányzati forrásokból. A szoborról elmondható, hogy tulajdonképpen valamennyi történelmileg érintett kisebbség megalázva érzi magát a megvalósulása kapcsán, az ügyben résztvevő kormánypárti potentátok és csinovnyikok pedig máig nem értik, hogy mi szükség volt a több hónapos botrány eszkalálására. Úgy tűnik, minden vektor egy irányba mutat.

Fideszes forrásaink szerint a magyar politikai élet tartalmi részéről lényegében öt ember dönt. Rajtuk kívül még körülbelül nyolc embernek van némi ráhatása a „tartalomra”, de a politikai elit többi része egyfajta technikai végrehajtó. A hatalom csúcsán a miniszterek, államtitkárok és országgyűlési képviselők helyezkednek el, az ő életpályájukból, középiskolai és a felsőfokú tanulmányaik adataiból próbáltuk leszűrni, hogy kik fújják Magyarországon „a passzátszelet”.

A Balaton továbbra is húzza felfelé a belföldi turizmust: az idei első öt hónapban csaknem öt százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a régióban a szintén növekedést produkáló 2013-as évhez képest. Az összképet még a vízminőségről szóló negatív hírek sem tudták elrontani.

A zsidó származású Jakab Péter lett a Jobbik miskolci polgármesterjelöltje. A Heteknek adott interjúban Jakab azt állította, pártja nem antiszemita, saját magában pedig nem érez meghasonulást.

Második fokozatba kapcsolt a kormány a Norvég Alappal kapcsolatos offenzívájában. Mint ismert, a magyar kormány egyoldalúan megváltoztatta a 40 milliárd forintos fejlesztési források elosztási rendszerét, mire a norvégok elzárták a pénzcsapokat – kivéve a civil pénzeket, amelyeknek elosztása felett nem az állam, hanem az Ökotárs Alapítvány diszponál. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János azonban „tűz alá vette” a civileket, mondván, hogy a külföldi támogatások politikai célokat szolgálnak. A nyomaték kedvéért a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is ellenőrzést kezdett az érintett civileknél. Múlt héten Csepreghy Nándor, a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár már sikkasztásról beszélt, és büntető­feljelentést helyezett kilátásba. Információink szerint a budapesti norvég nagykövetség illetékesei mindezt úgy értékelik, hogy a kormány igyekszik elterelni a figyelmet saját felelős­sé­géről. Ugyanis egyre kisebb az esély arra, hogy a bent ragadt 36 milliárd forintot le lehessen hívni.  A témáról Csepreghy Nándort kérdeztük.

Egyre kínosabb a magyar kormánypárt és a legnagyobb magyar televíziós csatorna háborúja, mert a közvélemény számára sulykolt érvek valószínűleg nem a csata valós indokát jelenítik meg. A héten L. Simon László, a reklámtörvény atyja újabb módosító indítványt terjesztett be a parlamentben, amely egyértelműen azt a célt szolgálhatja, hogy az RTL Klub súlyos milliárdokat fizessen be az államkasszába.

Egy, a család intézményének népszerűsítésére létrejött Facebook-csoport tüntetően a Budapest Pride felvonulásával egy időben és egy helyszínre jelentette be rendezvényét.

Benyújtotta az Országgyűlésnek a kormány a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatát, amely tulajdonképpen az alapjait teszi le egy őszi nagyszabású műveletnek. Végső soron a hitelek forintosítása a cél, bár ebbe szakértők szerint  belereccsenhet a bankszektor, s az már viszont minden magyar embert érint.

Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság tavalyi döntése kvázi visszahelyezte státuszukba az új egyházügyi törvény életbe lépése nyomán jogfosztott vallási közösségeket, továbbá a Magyar Állammal szemben tizenhét kisegyház nyert pert idén áprilisban az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, úgy tűnik, a jobboldali többség nem hajlik a jó szóra. A héten tíz egyesületi létbe száműzött felekezet vérzett el az elismerési eljárás bizottsági szakaszában. Az országgyűlés ősszel dönt a sorsukról.

„A következő napokban nem tervezek médiaszereplést. Ha az mégis szükségessé válna, keresni fogom a lehetőséget.  Köszönöm a megértését.” Ezt az SMS-t kaptam kedd este Pásztor Alberttől, Miskolc korábbi rendőrkapitányától, akiről a múlt héten derült ki, hogy elindul Miskolc polgármesteri címéért az októberi önkormányzati választáson.

A Budapest Környéki Törvényszék másodfokon, jogerősen elítélte a Hetek két újságíróját fenyegető Zagyva György Gyulát, a Jobbik volt országgyűlési képviselőjét, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli elnökét, valamint társát, Incze Bélát, a HVIM budapesti tagszervezetének elnökét, és  pénzbírság megfizetésére kötelezte őket.

Bár 2008-ban elüldözték, 2014-ben mégis Gyöngyös közelében települhet le az indiai Apollo Tyres gumigyár. A kormány kiemelten támogatná a sokmilliárdos adóbevétellel és munkahelyteremtéssel kecsegtető beruházást. Most azok a helyi fideszesek is teljes mellszélességgel a gyár mellett vannak, akik hat éve még népszavazást kezdeményeztek a beruházás ellen. Gyöngyöshalász szintén esélyes mint befogadó település. Ott viszont egy családi cég borzolta fel a kedélyeket, mert úgy tűnt, lefölözheti a terület­eladás hasznát.

Már szeptembertől megvalósulhat az állami felsőoktatás központi gazdasági irányítása, kiterjesztik az ágazatban a duális képzést, önállósítják a Testnevelési Egyetemet, állami kézbe veszik a Pethő Intézetet – legalábbis ha a Parlament jövő héten elfogadja Balog Zoltán oktatási tárgyú törvényekre vonatkozó módosító csomagját. A központi gazdasági irányítás megfelelő részletszabályozás híján könnyen politikai vezérléssé válhat – figyelmeztetnek szakértők.

A nagygazdaságoktól elvont uniós milliárdokat a családi gazdaságok helyzetbe hozására fordítják majd – nyilatkozta a Heteknek Győrffy Balázs, a területalapú támogatások rendszerének átalakítását előkészítő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A gond csak az, hogy az állattenyésztésben és a vidéki munkahelyteremtésben éppen a nagyüzemek járnak élen, a családi gazdaságok inkább a kisebb hozzáadott értékkel bíró szántóföldi növénytermesztésben utaznak. Az elnök szerint ez a képlet hamarosan változni fog.