A szír–magyar gazdasági kapcsolatok magasabb szinten állnak, mint Magyarországnak más arab országokkal való kapcsolata – nyilatkozta a Heteknek a Magyarországon tartózkodó Abdul Kader Kadura, a Szíriai Arab Köztársaság parlamentjének elnöke. A magyar diplomácia szerint Szíria a magyar dél-mediterrán külpolitikai stratégia célországa, a közel-keleti és az észak-afrikai országok között pedig Szíria áll az első helyen a térségbe irányuló magyar export nagysága szempontjából. Lapunknak adott interjújában az arab vezető szólt az átfogó közel-keleti béke esélyeiről és a szír–izraeli tárgyalások feltételeiről.

Viktor Klima osztrák kancellár közölte Thomas Klestil szövetségi elnökkel, hogy kudarcot vallott a szociáldemokrata kisebbségi kormány megalakításával, és a további döntést Klestilre bízza. Klima indoklása szerint a tárgyalások során kiderült: nincs lehetőség arra, hogy a tervezett kisebbségi kormány a parlamentben megkapja a szükséges támogatást, melynek híján felelőtlennek érezné a kormányalakítást. A továbbiakról szóló döntést Klima az államfő kezébe helyezte, ha azonban az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) kormányalakítási próbálkozásai kudarcba fulladnának, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) továbbra is kész a kormányzati felelősség vállalására – mondta Viktor Klima.

Iowa államban lezajlottak az elnökjelölő pártgyűlések, és ezzel ötösbe ugrott az amerikai elnökválasztási hadjárat sebességváltója. A következő állomás New Hampshire – az itt tartandó előválasztások könnyen rányomhatják bélyegüket a kampány további menetére. Iowában egyébként nem született meglepetés az éllovasokat illetően, mivel a republikánusok George Bush texasi kormányzót, míg a demokraták Al Gore alelnököt részesítették előnyben.

Közel 38 évi hallgatás után az elmúlt hetekben az amerikai titkosszolgálat, a CIA feloldotta a titkosítást egy néhai magyar kettős ügynök, Lapusnyik Béla rejtélyes halálával kapcsolatos dokumentumok ügyében. A bécsi Kurier cím? lap értesülése szerint a most közzétett iratok új fényben világítják meg az esetet. Az 1962-ben, négy nappal Lapusnyik halála után az Egyesült Államok bécsi nagykövetségén készült jegyzék kemény kritikával illette az akkori osztrák államrendőrséget.

– Önök szeretnének kialakítani a parlamenten kívül maradt konzervatív kis pártokkal egy olyan szövetségi politikát, ami egy nagyobb jobboldali, konzervatív választói bázist biztosítana. Vélhető ez annak – ahogy egyes publicisták fogalmaznak –, hogy az MDF a Fidesz halálos öleléséből akar menekülni?– Nem hinném, hogy halálos ölelésből kellene menekülni. Itt arról van szó, hogy egy-két évvel ezelőtt néhány "felkent" politológus és teoretikus kitalálta, hogy Magyarországon a kétpólusú politizálás lehetséges. Az egyik oldalon ott van a Fidesz mint jobbközép párt, a másikon ott lesznek a szocialisták, a kisebb tömörülések pedig el fognak tűnni. Azt gondolom, hogy ez a teória legfeljebb 18 év múlva fog bekövetkezni, de jelen pillanatban nem látom gyorsan kialakíthatónak. Mindenki tudja: a Fidesz egy nemzeti liberális párt, a kisgazdapárt az a "kisgazdapárt", az MDF pedig megint egy más retorikával rendelkező jobbközép párt. Itt nem halálos ölelésről van szó, hiszen az MDF viszonya ma is jó a Fidesszel. Függetlenül azonban attól, hogy a választásokon újra közösen indulunk, az MDF nem kíván egyetlen pártba sem beolvadni, meg akarja tartani az önállóságát. – Az is elhangzott: az MDF új viszonyt szeretne kialakítani a baloldali irányzatokkal.– Van ennek a mondatnak egy folytatása, nevezetesen az, hogy jó lenne, ha jobb viszony alakulna ki a hazai baloldallal. Dávid Ibolya elnökasszony hozzátette, hogy a jelenlegi szocialista párt nem tekinthető fejlett nyugat-európai szociáldemokrata pártnak. Ebből az következik, hogy az a Bánk Attila és a kisgazdapárt részéről megnyilvánuló harsány örömóda, hogy az MDF balra nyit, és egyedüli keresztény nemzeti erő a kisgazdapárt, az enyhén szólva nem felel meg a valóságnak.– Hogyan értékeli Demeter és Manninger urak távozását?– Túlexponált dolognak tartom. Két olyan politikusról van szó, akik gyakorlatilag ennek a kormánynak az államtitkárai. Nem az MDF kapta ezeket az államtitkárságokat, hanem a Fidesz kérte fel őket. Ebből következik, hogy ők politikai tevékenységet az MDF-ben nem fejtettek ki igazán. Hogy elhagyták a "zászlót", ez számomra nagyon sajnálatos dolog, mert szerintem az embernek a pártját akkor is támogatni kell, ha az nem az elitben van, nem csak amikor jó dolgok történnek. Valószínűleg politikai karrierjük, egzisztenciájuk miatt döntöttek a távozás mellett. – Manninger úr úgy kommentálta távozását, hogy az MDF nem a jobbközép koalíció pozícióját kívánja erősíteni, hanem a sajátját. – Nyilvánvaló, hogy a két úriembernek, aki eltávozott, nagyon nehéz megideologizálni lépését. Nem hiszem, hogy a két államtitkár azért ment el a pártból, mert az MDF szövetségi politikájával nem értenek egyet. Manninger úr elnökségi tag volt, miért nem tiltakozott korábban. Az MDF az önfeladást és a teljes beolvadást egyelőre semmilyen körülmények között nem vállalhatja a Fidesz érdekében. A 2002-es választáson még biztos nem lesz "kétpólusú politizálás". – Ön szerint ez a másfél év bizonyíték arra, hogy a szavazók visszatérnek az MDF-hez?– Ha az MDF-nek sikerülne létrehozni ezt a szétforgácsolt keresztény választókat tömörítő uniót, akkor az nem a Fidesz rovására történne, még akkor sem, ha a Fidesz ezt még nem ismerte fel. Nyilvánvaló, hogy egy kormányzás természetes kopással jár. Azokat a szavazókat kellene felfogni ennek a 10-12 százalékos pártuniónak, akik a Fidesztől eltávoznak. A Fidesz változatlanul úgy gondolja, hogy a parlamenti ciklus végére megmarad a jelenlegi támogatottsága, amellyel a következő választásokon egyedül is elégséges lesz a győzelemhez. Azonban mint tudjuk Magyarországon ez nem így szokott lenni… – Idén két időközi választásra is sor fog kerülni. Ígéretek szerint az Önök jelöltjei is szóba jöhetnek.– A székesfehérvári választásokon nem kérdezte meg sem a Fidesz, sem a kisgazdapárt, hogy mi kit szeretnénk. Az MDF nem tehetett mást, mint hogy indított jelöltet, aki 12 százalékot kapott. Ez más eredményt mutat, mint az MDF mostani 3 és fél százalékos közvélemény-kutatási adata. A nyírségi választásra visszatérve, több mint barátságtalan lépés a kisgazdapárt részéről, hogy miután a tisztán MDF-es egyéni országgyűlési képviselő, Zilahi József elhunyt, kijelentették: nem fogják a mi jelöltünket támogatni. Ha ennek a kisgazda politikusnak lett volna gyerekszobája, vagy lenne egy pici politikai kultúrája, akkor tudná, hogy kutya kötelessége támogatni a veszteséget szenvedett párt jelöltjét (nem pedig riválist állítani), ha már úgyis egy koalícióban vagyunk. Ez lenne a természetes. Egyébként bízom abban, hogy a Nyírségben a Fidesz támogatni fog bennünket. A másiknál nem tudtunk mit tenni, a kocka el volt vetve. Ez a 12 százalék azonban azt mutatja: létezünk.

Bár kisgazdapárti nyilatkozatok szerint Torgyán József a legmegfelelőbb személy a hamarosan leköszönő Göncz Árpád köztársasági elnöki tisztére, lapunknak nyilatkozó politológusok egyöntetűen úgy vélik: kizárt, hogy Torgyán felcserélné miniszteri székét az államfői poszttal.

Strasbourgi közgyűlésén ismét napirendre tűzte az Európa Tanács (ET) a szélsőséges pártok témáját. A tavalyi, nagy port felvert Európa Tanács-jelentés még elmarasztalta a Csurka István vezette MIÉP-et , a mostani, átdolgozott dokumentum viszont egyetlen magyar pártot sem említ, hivatkozik viszont ír, angol, francia, belga és orosz elrettentő példákra.