Nem sokat lehet tudni a Magyarországon élő maroknyi kurd kolóniáról, de közéleti aktivitásuk Észak-Szíria török offenzívája nyomán most feléledni látszik. A budapesti kurd információs iroda által megtartott múlt heti szolidaritási tüntetést a szervezők az észak-szíriai kurd autonóm régió elleni török offenzíva miatt hirdették meg.
Miként a szónokok is emlékeztettek rá, október 9-én Törökország hadserege – az ellenzéki Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) alakulataival együttműködve – megtámadta az Északkelet-Szíriában található Rojava régiót. A térség őshonos lakosságát jelentős mértékben kurdok teszik ki, ők voltak azok, akik az USA támogatásával döntő csapást mértek az ISIS terrorszervezetre, s egyben kivívták a régió autonómiáját is. Az USA kivonulásával azonban most megnyílt az út a törökök inváziója előtt, akik a kurd terrorveszélyre hivatkozva 30 kilométeres biztonsági zónát akarnak kialakítani a szír–török határ mentén, kiűzve onnan a kurd lakosságot, és odatelepítve Törökországból a hárommillió szír háborús menekültet.
A kurdok cserbenhagyása világszerte óriási tiltakozást váltott ki. A figyelem annak is köszönhető, hogy a szíriai kurdok által ellenőrzött autonóm területen elindult egy sajátos demokratizálódási folyamat, melynek része a különböző etnikumok egyenjogúsága éppúgy, mint a kurd férfiakkal együtt harcoló nők emancipációja. A kurdok célja, hogy a nemzeti önrendelkezéshez való – 1920 óta nemzetközileg is elismert – jogukat érvényesítsék, ám fokozódó elnyomás nehezedik rájuk, ezért egyre nagyobb szerephez jutottak a gerillacsoportok, elsősorban a terrorszervezetként nyilvántartott Kurd Munkáspárt (PKK).
2019.10.25. (XXIII/43)
