Magyarországon különösen jó üzletnek tűnik kedélyjavító, illetve nyugtatószereket forgalmazni, legalábbis erre lehet következtetni azokból az adatokból, melyet a Nielsen piackutató cég tett közzé nemrég. Ezek szerint 2018 szeptembere és 2019 augusztusa között az előző év azonos időszakához képest értékben közel 50 százalékkal, mennyiségben a negyedével emelkedett a gyógynövényi alapú, kedélyjavítónak minősülő, nem vényköteles készítmények forgalma a nemzetközi kereskedelmi láncok magyarországi hálózataiban, elsősorban a drogériákban. A cikkből az derül ki, hogy legjobban a nagyobb kiszerelésű, kapszulás termékek iránti kereslet ugrott meg.
A Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője szerint ősszel jellemzően megnő a kedélyjavítók forgalma. A levertség időszaka tipikusan szeptember és március közé esik, és decemberben tetőzik.
Mivel a magyarok nemcsak regionális szinten, hanem világviszonylatban is régóta az élbolyba tartoznak gyógyszerszedés és különösen nyugtatófogyasztás terén, az ősz pedig valóban kiemelt időszak a hangulati mélypontok tekintetében, így a közölt adatokban nem lát sok meglepőt Szemelyácz János pszichiáter és addiktológus. A kedélyzavarok, szorongásos tünetek a magyar lakosság 20 százalékát érintik, és Szemelyácz is úgy látja, hogy az érintettek száma nem csökken, hanem inkább növekszik.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.10.11. (XXIII/41)
