Hogy a csodára vonatkozó állításával Scott Morrison mennyire nem túlzott, azt a Sportingbet fogadóiroda, 5 millió dolláros (1 milliárd forint) vesztesége bizonyítja. A bukmékerek ugyanis annyira biztosak voltak a Bill Shorten vezette ellenzéki Munkáspárt győzelmében, hogy már a választás előtt két nappal elkezdték kifizetni a baloldali győzelemre fogadó szerencsejátékosoknak járó nyereményeket. (Az előre kifizetés gyakorlatának egyébként üzleti oka van, ugyanis ezzel pénzt szabadítanak fel, így a fogadók más eseményekre „vissza tudják forgatni” a nyereményüket.) A fogadóiroda várakozása nem volt alaptalan, legalábbis a közvélemény-kutatások fényében, amelyek 2017 óta szinte kivétel nélkül és következetesen azt mutatták, hogy a Munkáspárt vezet a népszerűségi versenyben. A választás estéjén az ellenzéki győzelmet biztosra vevő hangulat a tévéstúdiókban és az online platformokon fokozatosan változott kétellyé, majd teljes döbbenetté. A szakértők és elemzők logikus magyarázatok helyett a Trump–Clinton elnökválasztás eredményéhez hasonlították az eseményeket. A választások másnapján az egyik cikk, amely a közvélemény-kutatások megkérdőjelezhetetlenségét vonta kétségbe, már a címében ironikusan közölte: a szakértők 95 százalékos bizonytalansággal tudják, hogy miért nem sikerült előrejelezni a választások eredményeit.
Scott Morrison kvázi „ideiglenes” kormányfőként vágott neki a választásoknak, tavaly augusztusban került a miniszterelnöki székbe. Az ausztrál választási rendszerben ugyanis a jelölő párt bármikor leválthatja a miniszterelnököt. Ez történt ezúttal is: miután a Liberális Párt és a Nemzeti Párt alkotta koalíciós kormány mélypontra süllyedt, a kormányfőt adó liberálisok egy belső szavazással leváltották a hivatalban levő, egyébként széles társadalmi támogatást élvező Malcolm Turnbullt. A csere szükségességét soha nem magyarázták el az állampolgároknak, de nagy valószínűseggel a Liberális Párton belüli ideológiai törésvonal volt az oka az alapvetően liberális szemléletű Turnbull és a párt konzervatív, jobb oldalra húzó magja között. Ilyen törésvonal volt például a 2017-es népszavazás megszervezése a házassági törvény megváltoztatásáról, az Ausztráliába illegálisan érkező bevándorlókkal való bánásmód vagy a klímaváltozás, és az annak hatását csökkentő intézkedések kérdése. Turnbull ezekben az ügyekben inkább az ellenzékkel azonosult, miközben – kritikusai szerint – hatalma megtartása érdekében véleményét és értékrendszerét miniszterelnökként alig vállalta fel, feltehetően a konzervatív magtól való félelme miatt. Amitől félt, az végül 2018 augusztusában megtörtént. Az első kihívást a párton belül jobbra húzó Peter Duttontól még sikerült túlélnie 48-35 szavazati aránnyal. Két nappal később azonban újabb kihívas érkezett, de ekkor a kevésbé ismert Scott Morrison, nagy meglepetésre, 45-40 arányban nyert Dutton ellen, így átvehette a miniszterelnöki szerepet.
2019.05.24.(XXIII/21)
