„A kémiában gyakorlatilag az atomszerkezetet kivéve mindent lehet illusztrálni hétköznapi, háztartásbeli példákkal. Múltkor például kiraktunk vizes vattapamacsokat az ablakokba minden emeleten, és utána szemmel látható volt, mennyire koszosak lettek, és miként változik felfelé haladva a levegő összetétele, milyen a légszennyezettség. Máskor meg gumicukrot csináltunk gyümölcsléből, amit utána meg lehetett enni” – meséli Prokainé Hajnal Zsuzsanna, az egri Dobó István Gimnázium kémia-biológia szakos tanára, akivel a kémia szertárban egy muzeális réz lepárlókészülék, vegyszeres fiolák, kémcsövek és egyéb egzotikus eszközök társaságában beszélgetünk.
Zsuzsa tapasztalatai szerint a diákokban – talán generációsan öröklődően is – van egy borzasztó ellenállás a kémiával szemben, mindenki fél tőle, pedig egyáltalán nem elvont tudomány: a hétköznapjainkban mindenhol ott van a kémia, ráadásul rengeteg szakmában szükséges is az ismerete. Ez a zsigeri ellenállás szerinte csak akkor győzhető le, ha minél élményszerűbbek és gyakorlatiasabbak az órák, ezért rengeteg kísérletet csinálnak, és sokat beszélget a gyerekekkel.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2019.05.31. (XXIII/22)
