A márciustól életbe lépett új kormányzati igazgatásról szóló törvény – számos egyéb intézkedés mellett – legalizálja az eddig is jellemző fokozott munkaterhelést, és összességében 30 százalékos béremelést helyez kilátásba az állami tisztviselői szférában. A változások eltérő mértékben érintik a közigazgatás különböző területein dolgozók munkarendjét és bérviszonyait. Mint azt lapunknak több alkalmazott is megerősítette, a törvényből az látszik, hogy az átlag 30 százalékos bérnövekedés főként a központi, azaz minisztériumi igazgatásban dolgozóknak, azon belül is egy szűk körnek kedvez – a többiek alig vagy egyáltalán nem kapnak emelést. (A központi igazgatásban egyébként 11 éve nem volt bérfejlesztés, és tavaly ősszel erről a területről bocsátottak el 2600 embert.)
Közelgő változások
A törvénymódosítás legfontosabb, a munkavállalókat közvetlenül érintő elemei a következők: a félórás ebédidő ezentúl nem számít bele a napi 8 órás munkaidőbe; 25-ről 20 napra csökken az éves alapszabadság, és nem a munkaviszony, hanem a pozíció – és a gyerekek száma – határozza meg a további szabadnapok számát; a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak nem jár cafeteria; a napi munkaidő anyagi ellentételezés nélkül kiterjeszthető 12 órára, a heti munkaidő maximum 48 óra lehet (az évi maximális túlóraszám 200 óra). Mindehhez központosított létszámgazdálkodás, valamint új kinevezési rendszer is társul, azaz némileg újraosztják a feladatokat és a béreket. Az átalakítás kormányzati célja a bürokrácia csökkentése és a hatékonyság növelése a közigazgatásban.
2019.03.08.(XXIII/10)
