A BBC arab nyelvű stábja nemrégiben oknyomozó riportot készített arról, hogy az öbölállamokban milyen atrocitások érik azokat a munkavállalókat, akik a szegény ázsiai országokból, köztük Bangladesből, Srí Lankáról, Indonéziából vagy esetleg a Fülöp-szigetekről érkeznek abban a reményben, hogy az itt keresett pénzből majd kitaníttathatják a gyermekeiket vagy vállalkozást indíthatnak be.
Az újságírók rábukkantak olyan applikációkra, amelyeket egy okostelefon segítségével bárki letölthet az Apple Store-ban vagy a Google Play-en. Ezek az applikációk – az Instagram és a Facebook mellett – alapvetően arra szolgálnak, hogy fényképes katalógusokból a felhasználók kiválogathassák azokat a munkavállalókat, akiket aztán néhány ezer dolláros áron „megvásárolhatnak” a „tulajdonosaiktól”, akik úgynevezett „szponzorként” rendelkeznek – a jelek szerint teljes körűen – ezeknek az embereknek a sorsáról. Az Instagramon is virágzik az emberkereskedelem, a katalógusokat a megfelelő hashtag beírásával lehet elérni, az árakat pedig privát üzenetekben tárgyalják le a felek.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »