A történelem egyik első és egyben legnagyobb drónja 1944 augusztusában szállt fel a nyugat-angliai Fersfield repülőteréről, hogy megtámadja Hitler egyik „kedvenc” fegyverét, a London elpusztítására tervezett, 140 méter hosszú, V3-nak nevezett szuperágyút. Ez egy masszív erődítménybe ágyazott speciális löveg volt, ami szuperszonikus sebességre gyorsítva a La Manche csatornán túlra tudta küldeni több tonnás lövedékeit. Mivel a normál bombák számára a bunkere teteje áttörhetetlen volt, a csodafegyver egy másik csodafegyvert szült, ami a drónhadviselés első pusztítónak ígérkező fegyvere lett. Az Aphrodite Projekt számára az inspirációt a japán kamikaze pilóták jelentették, akik gépüket irányított rakétaként használva csapódtak bele az amerikai hajókba, ezzel megsokszorozva a bomba erejét. Az elért eredményeket látva – a 2. világháború során közel ötven hadihajót süllyesztettek el – a brit mérnökök is nekiláttak megalkotni a saját „öngyilkos” bombázójukat, amit viszont már nem a pilóta, hanem egy kísérőgépben ülő irányítótiszt vezetett volna neki a kiválasztott célpontnak.
Egy erre a célra gondosan bedrótozott B–24-es bombázóval emelkedett a magasba a kilenc közül a legidősebb Kennedy fiú, a későbbi amerikai elnök bátyja, Joseph P. Kennedy, akinek mindössze annyi lett volna a feladata, hogy még Anglia fölött élesítse a távirányítású rendszert, majd kiugorjon a gépből. Innentől a 25 tonnás repülő bombát a fedélzetére szerelt két kamera segítségével vezették volna tovább, a képet – digitális jelátvitel nem lévén – két kis hatótávolságú televíziós csatorna sugározta volna a felettük repülő irányítóközpontba. Amikor Kennedy megkapta az utasítást, hogy hagyja magára az öngyilkos bombázót, az események egy szempillantás alatt tragikus fordulatot vettek: abban a pillanatban, hogy a kapcsolót átbillentette, a távirányításúvá vált B–24-es első dolga az volt, hogy – mai napig nem ismert okból – felrobbantsa magát. A detonáció olyan erős volt, hogy még a kísérőgép is megsérült, a többszörösen kitüntetett ifjú Kennedy testét pedig sosem találták meg. Mivel Hitler ágyúja végül működésképtelennek bizonyult, és a 14 Aphrodite-misszió közül egy sem járt sikerrel, a légierő tábornoka, Carl A. Spaatz véget vetett a drónhadviselés első hullámának.
Új háborúk, új drónok