A Ratkó-korszak (1949–1953) népesedéspolitikája betiltotta az abortuszt. A szovjet mintán túl milyen okai voltak az 1956. június 4-én életbe lépő rendeletnek, amely feloldotta a korábbi abortusztörvényt?
– Magyarországon minden szovjet mintára történt, amikor a szovjetek bevezették az abortuszt, akkor nálunk is zöld lámpát kapott.
A másik nyomós oka az abortusz legalizálásának az volt, hogy a Ratkó-korszakban, illetve az azt követő években nagyon magas volt az illegális terhességmegszakítások száma. Azok a nők, akik olyan élethelyzetbe kerültek, hogy nem tudták vállalni a kisbabájukat, különböző kuruzslók, bábák szolgáltatásait vették igénybe. 1955-ben hatvanhárom, 1956-ban nyolcvanhárom nő halt meg illegális abortusz miatt.
Személyes ismerősöm, egy háziorvos az ötvenes években kezdte pályáját, praxisa elején több olyan súlyos állapotú nőt hoztak hozzá, akik illegális terhességmegszakításon estek át. A nők jelentős részén nem sikerült segítenie. Már az odaúton elvéreztek.
Onnantól kezdve, hogy legalizálták az abortuszt, az ilyen típusú halálesetek száma értelemszerűen csökkent.
Bereményi Géza Budapest című legendás dalszövegében van egy sor: „Éva tegnap volt az abortuszbizottság előtt”. Működtek abortuszbizottságok, amelyek feltételekhez kötötték a terhességmegszakítást?
2018. 06.15. (XXII/24)
