Egy példa a hétköznapi közönyre: a csángó magyarnak született szülők már nem tartják anyanyelvüknek a magyart, ezért gyermekeikkel románul beszélnek otthon – mondja Nyisztor Ilona, a pusztinai magyar oktatás nagy harcosa. Ilona nem törődött bele a megváltoztathatatlannak tűnő asszimilációs folyamatba, hanem felvette a kesztyűt és románul egyáltalán nem beszélő tanárt hozott Bató Éva személyében a csángó településre.
A moldvai dombok között kanyargó végtelen országútról lekanyarodva zöld mezőkön és apró román településeken keresztül jutunk Pusztinára. A Magyar Házhoz hamar odatalálunk, miután az iskolánál a gyerekek magyar nyelven navigálnak bennünket.
A reményt, hogy a moldvai magyar nyelvű oktatás megmarad, és vele megmaradnak csángó magyarnak a legifjabb generáció tagjai is, Nyisztor Ilona hagyományőrző és Bató Éva tanító táplálja. Ilonát a Kárpát-medencében és még azon túl is csángó énekesként, táncosként tartják számon.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »