A Zeneakadémia mellett a Képzőművészeti Főiskola grafika szakát is elvégezte. Nevét elsősorban zenetörténeti regényei őrzik. Legsikeresebb műve a Johann Sebestian Bach életét feldolgozó A Tamás-templom karnagya című regénye. Az 1940-es évek magyar államának kultúrpolitikai fintora, hogy 1944-ben a Singer és Wolfner kiadó egész kirakatát telerakták a könyvvel, hogy reklámot csináljanak a köztudottan zsidó szerzőnek, aki akkor már négy éve munkaszolgálaton volt.
Láng századát a haláltáborokba induló utolsó szerelvények egyikébe vagonírozták be. Évekkel később felesége, Weinstein Izabella naplójába a következőt írta ezzel kapcsolatban:
„Mi tanyáztunk abban az utolsó vagonban, amelyet elvontatott a foglyokat szállító szerelvény Komáromból. Az idő tájt ugyan még mit sem tudtunk egymásról, de utóbb kiderült, hogy az utolsók közt vagonírozták be az én Gyurikámat, meg a századát is. Lehet, hogy már a városból kifelé vezető síneken is ugyanaz a mozdony húzta a vonatunkat.”
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
2018. 04.13. (XXII/15)
