Adry a Budapesti Műszaki Főiskola elvégzése után jelmeztervezőként kezdett dolgozni. Elmondása szerint nagyon szerette ezt az időszakot, mert rengeteget tanult a szakmáról. Kedvenc színházi darabja, amelynek a jelmezeit tervezte, Beaumarchais: Figaró házassága, amelyet 2010-ben a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház mutatott be, Smuk Imre rendezésében. „Nagyon szerettem ezt a darabot, és egyben nagy kihívás is volt számomra. Ez egy nagyszínpadi feldolgozás volt: Tizennégy színészt kellett korhű ruhákba felöltöztetni. A főszereplőknek több öltözetre is szükségük volt.”
Adrynak ehhez a 18. századi divatot kellett részleteiben áttanulmányoznia, ami amúgy is nagyon érdekelte, főleg a női divat, a gyönyörű nagy abroncsos ruhákkal. A terv elfogadása után pedig jöhetett a megvalósítás. „A női ruhákat magam varrtam. Igyekeztem a kor szabásvonalait is felhasználni. Végül, hála Istennek, a rendező és a színészek is meg voltak elégedve a jelmezeikkel. Ez számomra nagyon fontos, hiszen egy szívesen viselt ruhadarabban ők is jobban tudnak teljesíteni.”
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2018. 02.16. (XXII/7)
