Komoly problémát jelentenek a megváltozott fogyasztói szokások: az emberek mindent rögtön fel akarnak venni, hogy aztán csak párszor viseljék a darabokat. Úgy hírlik, hogy Angliában például sokszor csak egyszer-kétszer vesznek fel egy ruhát, majd eldobják. „Az ottani fizetésekhez képest a ruhák ára filléres tételnek tűnik, így az emberek megengedhetik maguknak, hogy akár hetente vegyenek maguknak új ruhát. Ez divat is, újabbnál újabb ruhákban megjelenni trendinek számít. Nálunk még más a helyzet. Az okokat kutatva nagyon összetett helyzetet találunk. A nők mindig is szerettek vásárolni, a szép ruhák birtoklása különös örömmel tölt el bennünket. A legendás „S” gén (a shopping angol szó rövidítéséből) megvan bennünk. Tehát alapvetően szeretnénk mi vásárolni, ha volna mit! Amiért mégsem vásárolunk, az inkább azért van, mert elmegy a kedvünk tőle a kínálat láttán” – mondja Soós Katalin.
Fast fashion
Márpedig Magyarország a plázák hazája, bármerre nézünk, mindenhol ruhaüzletekre bukkanhatunk. „A probléma inkább az, hogy a mai piaci trendeknek megfelelően a boltok kínálata erősen elmozdult a fast fashion, azaz az egy szezonos, minőségileg silány, sportos és uniszex irányba. Ha egy nő 20 év körüli, 38-as vagy 40-es mérettel rendelkezik, és fontos számára a divat, akkor könnyedén tud vásárolni. Hiszen majdnem az összes bolt erre a vásárlói rétegre épít, és a ruhák színe, mérete és fazonja ezt a közönséget célozza meg. Azonban ezekben a ruhákban teljesen egyformán nézünk ki, ami nem túl szerencsés.”