„Az utóbbi években számos kormányzati intézkedés született azért, hogy az anyaság és a munka könnyebben összeegyeztethető legyen – nem véletlen, hogy a családtámogatások java munkavállaláshoz kötődik. Ennek ellenére a kisgyerekes anyák foglalkoztatottsága régiós viszonylatban is nálunk az egyik legalacsonyabb” – mondta el lapunknak Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa, a Korfa című tematikus kiadvány szerzője.
Emlékeztetett többek közt a gyed extra 2014-es bevezetésére, amely lehetővé tette a gyed melletti munkavállalást. Emellett jogszabály kötelezi a munkaadókat arra is, hogy a kisgyermekes nők kérésükre részmunkaidőben dolgozhassanak. Ezzel együtt a részmunkaidős foglalkoztatás nálunk általában véve is az egyik legalacsonyabb, 8 százalék, míg az uniós átlag 32 százalék.
Ennek egyik oka, hogy máig elenyésző a részmunkaidős lehetőségek száma. Másrészt a kutatások azt mutatják, hogy az elmúlt 30 évben érdemben nem változott a kisgyermekes anyák munkavállalásának társadalmi megítélése. Lényegében korra és nemre való tekintet nélkül a többségi álláspont máig az, hogy mind a családnak, mind a kisgyermeknek árt, ha az anya dolgozik.
2018. 01.05. (XXII/1)
