hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Csirkemell a laborból
A befektetők szerint a „tiszta húsé” a jövő

2017. 11. 09.
Környezetvédő és vegetáriánus szervezetek hada tiltakozik kitartóan az ipari jellegű állattenyésztés ellen, mondván, hogy a látszólagos hatékonyság és méretgazdaságosság hatalmas problémákhoz vezet. Az állatok takarmányozása érdekében erdők és természetes élőviláguk vész oda, nem beszélve a kibocsátott szén-dioxid-mennyiségről. Az emberiség hús iránti igénye folyamatosan emelkedik, 2050-ben már több, mint kilencmilliárd ember ellátásáról kell majd gondoskodnia az élelmiszeriparnak. A megoldás lehet, hogy Amerika nyugati partvidékéről származik majd – bár egyelőre sok az ellentmondás és a vita.

San Francisco tengerpartján találhatók az olyan sikeres startupok székhelyei, mint az Uber, az Airbnb és a Dropbox. Az elmúlt években pár buzgó befektetőnek és kockázatitőke-alapnak köszönhetően az élelmiszerrel foglalkozó biotechnológiai vállalatok száma is megnövekedett a térségben. A Google társalapítója, Sergey Brin 2013-ban lelkes támogatója volt az első, laborban előállított hamburgerhús kísérletének, amit a maastrichti egyetem professzora, Mark Post valósított meg. Ezzel az in vitro körülmények közt tenyésztett hús kilépett a science fiction ijesztő világából, és immár startupok sokasága próbálkozik olyan technológia felmutatásával, amelyek lehetővé teszik, hogy az állati sejtekből tenyésztett hús nagy tömegek számára elérhető legyen.

Brian Wyrwas és Mike Selden két húszas évei közepén járó biológus, akik a túlhalászott tengeri halak sejt­jeiből tenyésztenek húst, épp a kék­úszójú tonhal előállításán fáradoznak a Finless Foods nevű startup alapítóiként. A termékük, a tenyésztett vagy más néven „tiszta hús”, élő szervezeten kívül keletkezik, laboratóriumi körülmények között, úgynevezett sejtgazdaságok segítségével. Michael Selden azért tartja rendkívül jó ötletnek a halhús laboratóriumi előállítását, mivel a természetben történő növekedéskor sok olyan szerv is létrejön az élőlényben, ami az emberi felhasználás szempontjából fölösleges, például szemgolyók és belek.

A laboratóriumi tenyésztés természetesen nem csupán ebből a szempontból hatékony. A tradicionális állattenyésztés során ugyanis 25 kalória felhasználásával lehet a marhahús tápértékét egy kalóriával növelni. Ehhez a növekedéshez az állattenyésztők hatalmas mennyiségű szóját használnak fel. Felmérések azt is kimutatták, hogy a gabonafélék legnagyobb felhasználója világszinten a szárnyas-, majd a második a sertéstenyésztési ágazat.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!