Yehudi Menuhin 1975-ben javasolta, hogy október elseje legyen a zene világnapja. Az amerikai zsidó hegedűművész és karmester számos díjat bezsebelt, Erzsébet királynő lovaggá ütötte, és egy legenda szerint az egyik koncertjén Albert Einstein a játékát hallgatva felkiáltott: „Most már tudom, hogy van Isten a Mennyben!” Yehudi a második világháború alatt félezer jótékonysági koncertet adott. A zene világnapjával kapcsolatban így nyilatkozott: „Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon. Örülnék, ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói.”
A Siketek Világszövetségének határozata alapján 1958 óta a hallássérültek világnapja szeptember utolsó vasárnapja. A hallássérültek alatt nemcsak a siketeket, hanem a nagyothallókat is értjük. Sokan nem tudják azonban, hogy számos népszerű klasszikus vagy pop szerzeményt olyan szerzők komponáltak, akiknek nem volt tökéletes hallásuk, mégis közük volt a zenéhez. Nem is akármilyen.
A következő listában – a teljesség igénye nélkül – szerepelnek olyan személyek, akik a zene miatt veszítették el a hallásukat, mások attól függetlenül, például egy betegség következtében, de egy dolog közös bennük: nem torpantak meg a látszólag feloldhatatlan ellentét előtt, hanem lehetetlent nem ismerve küzdöttek álmaik beteljesüléséért. Ők is magukévá tették Kodály Zoltán szavait: „Legyen a zene mindenkié.”
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »