A feltételezések szerint szúnyogok fertőzhették meg azt az ausztrál kamaszlányt, akit húsevő baktériumok okozta Buruli-fekéllyel kezelnek – jelent meg a világsajtóban. Melbourne térségében nem ő az egyetlen, aki emiatt szorult orvosi ellátásra: egyre többen kapják el a korábban csak drasztikus eszközökkel (a fertőzött rész eltávolításával) kezelhető betegséget (ma már – szerencsére léteznek – hatékony antibiotikum-kúrák is). A szakértők azért gyanakodnak arra, hogy a vérszívók terjesztik a betegséget, mert kimutatták bennük a baktérium jelenlétét, a fekélyek pedig legtöbbször a csípések környezetében jelentkeznek.
Nem lenne meglepő, ha valóban a moszkitók lennének felelősek a jelenségért, ugyanis egyre több nyugati országban jelennek meg különféle betegségek és járványok, amelyek kórokozóit szúnyogok terjesztik. Hazánkban például a nyugat-nílusi lázban megbetegedők száma már elérte a tízet, Olaszországban pedig az ugyancsak szúnyogok által terjesztett chikungunya-vírus okoz járványt. Ez utóbbi azért is érdekes, mert a chikungunya emberről emberre nem terjed, azaz a növekvő számú megbetegedések arra utalnak, hogy a szúnyogpopuláció, illetve annak fertőzöttsége növekszik. Helyi orvosszakértők mindezt arra vezetik vissza, hogy a vírust terjesztő ázsiai tigrisszúnyog, amely 1990 óta van jelen Olaszországban, a térség általános felmelegedése miatt kedvező élettérrel rendelkezik ahhoz, hogy még inkább elszaporodjon. A globális felmelegedés ezek szerint egyre jobb körülményeket teremt ahhoz, hogy a betegségeket terjesztő szúnyogok olyan területen is elterjedhessenek, ahol ma még nem honosak.
„Ahhoz, hogy a szúnyogok által terjesztett betegségek be tudjanak jutni, és el tudjanak terjedni egy adott térségben, több tényező megléte szükséges. A kórokozót »behurcolhatják« az emberek egy külföldi utazás során – amire a mai globalizált világban egyre nagyobb esély van. Ugyanakkor egy nem emberről emberre terjedő járvány kialakulásához az adott vírust vagy baktériumot hordozó konkrét szúnyogfajnak is jelen kell lennie – márpedig bizonyos betegségeket csak bizonyos szúnyogok terjesztenek. Ezzel összefüggésben döntő körülmény az időjárás, hiszen a különböző fajok más és más viszonyok között aktívak. Továbbá a betegségek terjedését a lakosság fogékonysága is befolyásolja. A legtöbb, szúnyogok által terjesztett kórra jellemző, hogy ha egyszer elkapja valaki, a gyógyulása után élete végéig immunis marad rá. Európában azonban az újfajta vírusokkal szemben a lakosság úgymond »naív«, azaz még senki, vagy nagyon kevesen fertőződtek meg velük, így nem létezik természetes immunitás sem ezekkel a kórokozókkal szemben” – válaszolta a Hetek megkeresésére az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC). Hozzátették: Európában a legfőbb, szúnyog által terjesztett trópusi betegség a nyugat-nílusi láz, amelyet már elterjedtnek tekintenek számos dél- és közép európai országban – ugyanakkor például maláriás esetekből kevés volt eddig az EU területén. Széles körben elterjedt a Földközi-tenger térségében a dengue-lázat és a chikungunya-vírust terjesztő – korábban „behatolónak” tekintett – szúnyogfaj is, így a szakértők szerint a populáció növekedésével gyakoribbak lehetnek a megbetegedések is. A ECDC válaszából az is kiderül, hogy ma már a szúnyogok által terjesztett betegségek nem szokatlanok Európában – a Földközi-tenger körüli országokban számos ilyen esetről tudnak. „Ezek az országok rendelkeznek a megfelelő éghajlattal, és jelen vannak itt a megfelelő vírushordozó szúnyogok is. A jelenleg Olaszországban zajló chikungunyajárvány 2007 után a második olyan eset, amikor helyben megfertőződött esetekből járvány tör ki. Helyi megfertőződéssel terjedő esetek többször történtek már Franciaországban is, így 2010-ben, 2014-ben és most, 2017-ben is” – írták. Ugyanakkor a központ szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy a legtöbb uniós ország fel van készülve, és képes is reagálni egy szúnyogok által terjesztett betegségből eredő járványra.
2017. 09.29. (XXI/39)
