Miként más népek, a magyarok is természetfölötti lényekkel hozták kapcsolatba saját népük létrejöttét. Kézai Simon 1283 körül íródott Gesta Hungaroruma azt írja, hogy Ménrót óriásnak „feleségétől Enéhtől két fia született, Hunor és Magyar”, akiktől a hunok és magyarok származtak. Az ősanya Enéh nevének jelentése nőstényszarvas, és a kutatók megegyeznek abban, hogy a magyarok a szarvast tekintették totemősüknek, tehát egy szarvas képében megjelenő szellemi lénnyel hozták összefüggésbe származásukat. A 14. században rögzített Képes Krónika is megerősítette, hogy a magyarok ősanyja Enéh volt, de vitába szállt a Ménróthoz fűződő hagyománnyal, és állítása szerint Enéh férje Magóg volt, és tőlük született a testvérpár, Hunor és Magor.
A kazár modell
Az, hogy a magyarok néppé válása vajon mikor és hol történt, már régóta nagy vitákat kiváltó kérdés. Napjaink főáramú véleménye szerint az Ural hegységtől keletre, Nyugat-Szibériában, más érvelés szerint az Ural középső vidékén, ismét mások szerint az Uraltól nyugatra zajlott le e folyamat. A magyar nyelv kialakulásának idejét pedig nagyjából az időszámításunk szerinti első öt évszázadra teszik.
2017. 09.15. (XXI/37)
