Párizsban 130, Brüsszelben 32, Nizzában 86 – és így tovább, az elmúlt években átlag kéthavonta érkezik hír egy újabb nyugat-európai terrorakcióról és azok halálos áldozatairól. A közvélemény ingerküszöbét magasra tolták a radikális iszlámhoz (javarészt az Iszlám Államhoz, egy esetben az al-Kaidához) köthető támadások: a hírek leginkább azokra fókuszálnak, akik életüket vesztették. A támadások sérültjeiről azonban jóval kevesebb szó esik. Ők sokszor csak a másodperc tört részének vagy egy szerencsés reflexnek köszönhetik, hogy nem kerültek bele az előbbi statisztikába – ugyanakkor kénytelenek tovább hordozni magukban a terror nyomait.
Akadozó kártérítés
A fizikai sérültek száma 1400, és további több ezren vannak, akik az átélt sokkhatás miatt súlyos lelki traumákat szenvedtek. Bár az évfordulók és a megemlékezések kapcsán ezekre a váratlanul kisiklott sorsokra is némi reflektorfény kerül, a sérültek jelentős részének nagy kihívást jelentett a hétköznapokba való visszailleszkedés.
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
2017. 09.08. (XXI/36)
