Sir John Glubb 1897-ben született Angliában, katonacsaládba. Négyévesen Mauritius szigetére költöztek, ahol édesapja három évig szolgált, majd tízéves korában Svájcba került. Az első világháború során a brit hadseregben szolgált francia és belga területeken, majd a ’20-as években az iraki kormányzatban töltött be adminisztratív posztot. A brit mandátum ideje alatt, 1930-tól a jordán hadsereg parancsnoka lett. Katonai pályájának befejezése után haláláig tizenhét könyvet adott ki a Közel-Keletről, és egyetemi óraadó volt Európában és az Egyesült Államokban. Bár kevéssé ismert, egyik legérdekesebb tanulmánya 1976-ban jelent meg The Fate of Empires and Search for Survival (Birodalmak sorsa és út a túléléshez) címmel. Ebben a szerző több jelentős birodalmat vizsgálva arra a következtetésre jut, hogy a legtöbb (mai kifejezéssel élve) szuperhatalom hasonló korszakokon megy keresztül felemelkedésétől egészen a bukásig, és valamennyi korszaknak azonos karakterisztikája van, időtől és tértől függetlenül.
Tíz generáció
Általánosan elmondható, hogy a vizsgált birodalmak (Asszíria, Perzsia, Görögország, Római Köztársaság, Római Birodalom, Arab Birodalom, Mameluk Birodalom, Ottomán Birodalom, Spanyolország, Romanov Oroszország és Nagy-Britannia) hozzávetőlegesen 250 évig álltak fenn, vagyis körülbelül tíz generáció nőhetett fel az adott birodalomban. Természetesen, mint ahogy az átlag emberi életkornál is vannak, akik korábban vagy később halnak meg, úgy vannak nagyhatalmak, melyek kétszázötven évnél hamarabb vagy később bomlottak fel.
2017. 06.02. (XXI/22)
