Mint megírtuk (Trollok harca – Hamis vádakkal buktatták meg a keresztény kormányzót Indonéziában. Hetek, 2017. április 28.), az 51 éves politikus, akit többnyire csak Ahok néven emlegetnek, 2014-ben az indonéz főváros első kínai és az elmúlt fél évszázad egyetlen nem muszlim vezetője lett. Az áprilisban lezajlott választások során politikai ellenfelei a muzulmán radikálisokkal összefogva buktatták meg. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy a kormányzót – egyik kampánybeszédét kiforgatva – az iszlám káromlásával vádolták meg, amiért bíróság elé is kellett állnia. Független elemzők úgy vélekedtek, hogy nem sok esélye van arra, hogy elkerülje a börtönbüntetést, istenkáromlási ügyekben ugyanis a legritkább esetben születik felmentő ítélet Indonéziában. Ennek egyik oka, hogy az 1965-ban alkotott vonatkozó jogszabály egyfajta „gumiparagrafus”, amelyet az adott politikai széljárásnak megfelelően lehet alkalmazni, és akár teljesen életszerűtlen ítéletek igazolására is alkalmas.
Eközben Ahok népszerűsége – a lejárató kampány enyhülésével – újra emelkedésnek indult.
A választási vereséget követően a dzsakartai városháza előtti tér megtelt virágokkal és bátorító üzenetekkel, a keresztény politikus neve pedig a 2019-ben esedékes országos választásokon mint elnökjelölt is felmerült.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »