Az albán kifejezést továbbra is sokan pejoratív jelzőként használják Európában, bár Albánia rohamléptekkel igyekszik felzárkózni mind gazdaságilag, mind társadalmilag – mondta lapunknak egy albán nemzetiségű, magyar állampolgárságú tanárnő, Alina.
„Siptárok” – a délszláv nyelveken így nevezik a koszovói albánokat, akikről a volt Jugoszláviában évtizedekig azt tanították, hogy iskolázat-lanok, sok gyerekük van, és muszlimok. Ebben a szóban messze több a lenézés, mint az „oláh”, „tót”, „román” vagy a „bozgor” kifejezésekben, kifejezi egyúttal a „vitathatatlan” szerb felsőbbrendűséget is. A szerbek és horvátok utálhatják, gyűlölhetik egymást, de nem nézik le a másikat, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan a „siptárokat”, akikre jellemzően ugyanazzal a megvetéssel gondolnak.
Út a függetlenségig
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2017. 05.12. (XXI/19)
