A tankönyvek íróinak életszemléletét viszont nem lehetett ilyen könnyen megváltoztatni. Ez tűnik ki ugyanis a számtalan olyan esetből, amikor felháborodott szülők, a helyi és a nemzetközi sajtóval karöltve fejezték ki rosszallásukat az oktatási szerveknek. A hírek főleg a brit sajtóban találtak visszhangra, ami nem meglepő, hiszen egy évszázada még gyarmatállamuk volt az érintett ország.
A sort egy 2006-ban történt eset nyitja, amikor is nőjogi aktivisták kezdeményezésére egy kilencedik osztályosoknak szánt tankönyvet vizsgáltak felül az oktatási minisztériumban.
E szerint „egy szamár olyan, mint egy háziasszony. Küszködnie kell egész nap, és hozzá hasonlóan esetenként meg kell vonnia magától az ételt és az italt. Valójában a szamár egy fokkal jobb, mert amíg az asszony néha panaszkodik és eljár a szülői házhoz, a szamarat sosem fogod rajtakapni, hogy hűtlen lenne a gazdájához.”