„Irán célja egy nagy síita birodalom létrehozása. Teherántól Baszrán át Damaszkuszig – mondja egy magasrangú kurd katonatiszt Erbil melletti rezidenciájában. Másfél órán keresztül autóztunk, hogy teázhassunk vele, mikor kiderült, névvel nem hivatkozhatunk az egyébként törzsi és rokonsági szinten is befolyásos katonára, ellenben udvariaskodás nélkül felel minden kérdésünkre. – Már régen nem az Iszlám Állam a kérdés, hanem, hogy Irakot bekebelezi-e Irán, és, hogy ez milyen hatással lesz ránk, kurdokra. Mi szunniták vagyunk” – teszi hozzá.
A kérdésfeltevése jogos. Amióta az Iszlám Állam 2014-ben megkezdte dúlását, és csúnyán szétverte az iraki reguláris hadsereget, több tízezer vallási alapon szerveződő síita milicista harcol az iszlamisták ellen Irakban. Ezeket népi hadseregnek nevezik, arabul hasd as shabinak. Jóindulattal azt mondhatjuk, hogy nem nagyon lehet tudni, hogy ezek a szabadcsapatok, melyek komoly politikai tényezővé váltak az országban, pontosan kinek is jelentenek. Ha nem vagyunk olyan jóindulatúak, akkor persze nyugodtan mondhatjuk, hogy Iránnak. (A perzsa állam birodalmi törekvéseiről lásd keretes írásunkat.)
A síita hatalmi struktúra
2017. 04.07. (XXI/14)
