„Ma már képtelen vagyok mindazok nevére pontosan emlékezni, akik számára kiállítottam a Magyar Katolikus Misszió igazolványát. Listát nem vezettem róluk, hisz ez ellenkezett volna a konspiráció legalapvetőbb szabályaival. 1940 júliusának vége felé a párizsi érsekségen nagy razzia volt, a Gestapo ott is a zsidók névsorát kereste” – mesélte egy 1977-es interjújában Uhl Antal baranyaszentgyörgyi plébános, címzetes prépost (Vigília, 1980).
Uhl Antal 1932-től a franciaországi bányászvárosban, Lille-ben élő magyar munkásokat segítette lelkészként, majd 1940-től 1943-ig Párizsban a Magyar Katolikus Misszió vezetője volt. Ebbéli tisztségében 1941-ben és 1942-ben több alkalommal mintegy 800, magyar állampolgárságot igazoló okmányt juttatott el Budapestről a németek által megszállt Párizsba a magyar származású zsidóknak, s ezzel megmentette őket a letartóztatástól. Volt olyan is, akit több ízben sikerült kihozatnia a franciaországi internálótáborokból, mígnem az illetőt később Magyarországról vitték el.
Uhl Antal további sok száz párizsi magyar zsidónak állította ki a Magyar Katolikus Misszió tagsági igazolványát, védettséget biztosítva nekik anélkül, hogy fel kellett volna venniük a katolikus vallást. Uhl rengeteg zsidó gyermeket is megmentett azáltal, hogy árvaházakban helyezte el őket. Életrajzírójának, Hetényi Varga Károlynak az információi szerint abban az időben hatezer magyar élt Párizsban, akik közül legalább kétezren zsidó származásúak voltak.