A Facebook egyre komolyabb szerepet tölt be sokunk életében, és a jelentősége egyre nagyobb. Erre utal az is, hogy Angela Merkel német kancellár a jövő évi parlamenti választások előtt nyilvános beszédeiben rendre foglalkozik az internet jelentőségével. Szerinte az olyan techóriások, mint a Google vagy a Facebook – a közvélemény elől rejtett titkos elemzőalgoritmusaikkal –, ha akarják, sikeresen tudják befolyásolni a felhasználók tömegeit az általuk kívánatosnak tartott irányba.
A Gmail-felhasználók szinte olyan hirdetéseket láthatnak a képernyőn, amelyeket a Google a rendszerben elküldött vagy fogadott e-mailjeik tartalma alapján súlyozva, célzottan helyez el az adott felhasználói felületeken. Ugyanez a helyzet a Facebooknál is, amely egy-egy fiók minden egyes megadott adatát elemezve ajánl bizonyos oldalakat vagy hirdetéseket – amelyek között a szingliknek felajánlott randioldalaktól kezdve a kedvelt ruhamárkák hirdetésein át akár ezoterikus tartalmakig sok minden belekerülhet.
Egyértelműen látszik tehát, hogy a nyilvánosság számára nem hozzáférhető algoritmusok folyamatosan elemzik, és a célzottan a hírfolyamunkba csatornázott információval együtt formálni is igyekeznek a véleményünket minden létező területen.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2016. 11. 18. (XX/46)
