„Észak felé a folyam kilenc folyóra ágazik” – jegyezte meg Szima Csien kínai történetíró a kínai kultúra alapítójának tartott, Kr. e. 2070-től 1600-ig regnáló Hszia-birodalom földrajzát elemezve. Szun Veitung kínai geokémikus szerint a folyam semmiképpen sem lehet a híres Sárga-folyó, hiszen az nyugatról keletre folyik. Miután a világon csak egyetlen nagyobb folyó van, amelyik északra folyik, a helyes válasz a professzor szerint a Nílus – amely deltájában kilenc ágra szakadva ömlik a Földközi-tengerbe. Mindez csak egyetlen mozaikja annak az elméletnek, amellyel Szun Veitung nemcsak a tudóstársai között, hanem a szélesebb közvéleményben is élénk vitát generált.
A bronzkori Kína rejtélye
A professzor állítását – miszerint a kínai civilizációt valójában egyiptomi bevándorlók alapították – az is alátámasztani látszik, hogy az általa korábban radiometrikus eljárással megvizsgált kínai bronzleletek kémiai összetétele sokkal inkább hasonlított az egyiptomi, mintsem a kínai bronzra.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2016. 09. 09. (XX/36)
