Túlzás nélkül állítható, hogy az 1970-es évek eleje óta nem látott izgalom tölti el Szeged tudományos életét. Akkoriban az SZBK, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának létrehozása tartotta lázban a szegedi tudósokat, amelynek 1973. október 11-i avatásán az 1937-ben épp Szegeden elért tudományos eredményeiért Nobel-díjban részesülő, s akkor már évtizedek óta az Egyesült Államokban élő Szent-Györgyi Albert is megjelent. Az SZBK létrehozásában olyan világhírű tudósok vállaltak kulcsszerepet, mint Straub F. Brúnó vagy Szentágothai János, akiknek oroszlánrészük volt abban, hogy az azóta is virágzó intézmény épp Szegeden telepedett meg.
Világhírű tudósokban ma sincs hiány a Tisza-parti városban, sok más kutató mellett Szabó Gábor akadémikus, egyetemi rektor, Bor Zsolt és Osvay Károly lézerfizikusok neve fémjelzi a jelenkor szegedi tudóstársadalmát. Nekik legalább akkora érdemeik vannak a Lézerközpont Szegedre hozatalában, mint ’70-es évekbeli elődeiknek az SZBK esetében.
A Lézerközpont Szeged északnyugati városrészében, az 5-ös számú főút bevezető szakasza mellett elterülő egykori orosz (korábban csendőr-) laktanya területén valósul meg 10 hektáros területen. Az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül a környék, köszönhetően mindenekelőtt a sztrádaberuházásoknak (itt keresztezi egymást a Szerbia felé vezető M5-ös és a román határ felé vezető M43-as autópálya), és a korábban sokáig csak vegetáló ipari park benépesülésének, amely – az egykori szocialista építőipari nagyvállalat nyomán csak DÉLÉP-telepnek nevezett régebbi gyár- és raktárteleppel együtt – több kilométer hosszú ipari zónát képez. A városrész legújabb beruházásaként, az ipari zóna tőszomszédságában valósul meg az ELI Lézerközpont. Az egykori laktanya területén az elmúlt évtizedekben többségében üresen álló épületekben eddig csupán egy egyetemi kollégiumi részleg árulkodott a városban működő élénk tudományos-felsőoktatási életről, amely a beruházást behatóbban ismerők szerint a közeljövőben újabb, robbanásszerű fejlődés előtt áll.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2016. 08. 12. (XX/32)
